A mellrák elleni küzdelemben az ember legyen önző
Az október a mellrák elleni küzdelem hónapja. Ennek alkalmából szakértők és érintettek arról beszélgettek, mit tehetünk magunkért különböző életkorokban, és hogyan segíthetjük a nőket, hogy ők is megtegyék a nekik releváns következő lépést.
A WHO 2026-os összefoglalója szerint az esetek mintegy 80%-ában a nemen és az életkoron kívül nincs azonosítható kockázati tényező. A családi előzmények hiánya tehát nem zárja ki a betegséget, és nemcsak idősebbeket érint: az EU-ban az újonnan diagnosztizáltak 11%-a 20–44 éves, Magyarországon a 45 év alattiak aránya 10,5%. Egy 2025-ös reprezentatív felmérésben mégis csak a válaszadók 57%-a tudta, hogy az emlőrák már fiataloknál is előfordulhat.
Rendszeres önvizsgálat
Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint nem félelmet kell kelteni, de a kockázat az életkorral nőhet. A diagnózis után sokan azt kérdezik, mit rontottak el. „Semmit! Az emlőrákot nem lehet megelőzni, de megfelelő életmóddal lehet tenni az egészségért” – mondta Dank, aki szerint kulcsfogalom az emlőtudatosság: ismerjük meg a mellünket, és rendszeresen végezzünk önvizsgálatot. Nem feltétlenül naponta, de legyen benne regularitás.
Egy friss felmérés szerint a 39 év alatti kitöltők mindössze 52%-a értett egyet azzal, hogy a rendszeres mell-önvizsgálat fontos szerepet játszhat a korai felismerésben, és ebben a korcsoportban minden ötödik megkérdezett (21%) nő végez rendszeresen önvizsgálatot. A nőknek ráadásul csak mintegy harmada tudta pontosan, mikor és hogyan kell ezt elvégezni.
Edukációt a középiskolába!
Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért, a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke ezért már a középiskolában tanítaná mindezt. „A betegek jó része egészségtudatos, de a társadalom másik része kevésbé – őket kell edukálni. Egyértelmű, hogy már a középiskolában is oktatni kell. Főleg, mert a fiataloknál a »miért pont én?« érzés elmehet egészen szélsőséges irányba, az internetes áltudományok miatt könnyű belekapaszkodni sok butaságba. A legfontosabb, hogy mindenki bízzon az orvosában, és tegye fel az összes felmerülő kérdést az onkológusának!” – mondta.
Szűrés: ingyenes és hatékony
Az önvizsgálat nem váltja ki a mammográfiát: a szervezett program a 45–65 éves, tünetmentes nőket hívja kétévente. Dank professzor szavaival „egyéneket szűrünk, nem betegeket”. Több kutatás is vizsgálja a szűrésen való részvételt; az OECD 2025-ös összehasonlítása szerint Magyarországon az 50–69 éves nők kevesebb mint fele (48%) vett részt mammográfiás szűrésen az előző két évben, ami elmarad az OECD átlagától (55%). Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy a 48%-ban nincsenek benne azok a nők, akik nem az állami rendszerben, hanem magánszolgáltatónál vettek részt szűrésen. A professzor asszony szerint az „átszűrtség” valódi aránya ezért inkább 60% körülre tehető, de ez mitsem változtat azon, hogy van hová fejlődni.
Egy, a hazai szűrőprogram eredményességét vizsgáló nemrégiben készült kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a szűrésen való részvétel a vizsgált időszakban csökkenő tendenciát mutatott, a szűrésen való részvétel növelése ezért továbbra is közös feladat és nagyon fontos cél. Ezt többek közt az is alátámasztja, hogy a NEAK-adatokon alapuló hazai vizsgálatban a szűréssel felfedezett eseteknél 3,7% volt az áttétes arány, a nem szűrteknél 14,4%.
Tóth Krisztina a leggyakoribb tévhitet is eloszlatta: a mammográfia sugárterhelése nagyjából egy Budapest–New York repülőútéval egyezik meg. „Vajon hányan mondanának le utóbbiról?” – tette fel a költői kérdést. Hozzátette, a szűrés itthon ingyenes, ezt becsüljük meg.
Mindenki legyen önző
2024-re a regisztrált érintettek száma 8313-ra nőtt hazánkban, ami megfelel egy kisebb magyar város lakosságszámának. Egyre többen élnek hosszan a betegséggel, de a korai stádiumban kezeltek 20–30%-ánál kiújulhat. Dank professzor szerint ezért kulcsfontosságú az utánkövetés: az „öt, tünetmentes év után gyógyult” szemlélet ma már tévkategória.
Sydney van den Bosch modell és műsorvezető, aki édesanyja révén ugyancsak érintettnek számít, a prevenció és a tudomány híve. Szerinte a mellrákról beszélni ma is tabu, ezért értékes a Pink Október-kezdeményezés, azaz a mellrák elleni küzdelem és a tudatosság hónapja. Legalább most, a Pink Október idején – amikor a megelőzés, az edukáció és a közösségi támogatás áll a középpontban –, akkor figyeljen mindenki önmagára – vélte.
A következő lépés mindenkinek más: ismerjük a mellünket, 45–65 évesen éljünk a szűréssel, panasz esetén forduljunk orvoshoz! És ahogy Prof. Dr. Dank Magdolna mondta: az ember legyen önző, és az odafigyelést saját magáért tegye meg!
