Gólyák pusztultak el a vegyszeres szalmától
A dömösi BirdMania – Madárpark és Természetvédelmi-mentőközpont tapasztalata szerint a penészedés és gombásodás ellen kezelt gabonából származó szalma súlyos idegrendszeri tüneteket, sőt elhullást is okozhat a madaraknál. Márton Vlad András madármentő, a központ tulajdonos-vezetője azért tette közzé történetüket, hogy más madár- és állatmentő szervezetek ne járjanak úgy, mint ők.
A központ az elmúlt 15 évben változó helyekről szerezte be a madarak, főleg a gólyák alá alomnak használt szalmát, mivel egyre kevesebb helyen készítenek kis kockabálát. Legutóbb 2025 őszén és 2026 tavaszán vásároltak egy számukra új helyről az időszakra szükséges mennyiséget. A beszerzett szalma feltűnően szép, tiszta, fényes, aranyló sárga volt.
Az ezt követő jó egy évben öt gólya produkált meglepően gyors, intenzív, rövid ideig tartó epileptikus rohamot, amely esetenként tudatvesztéssel is járt. Eleinte csak egyetlen madarat érintett, néhány hetente egy-egy erősebb vagy gyengébb roham. A kivizsgálás nem hozott eredményt, végül a rohamok elmaradtak. Két hónap alatt aztán három másik madár mutatott ugyanolyan tüneteket. Fokozatosan kizártak minden ismert egészségügyi problémát és fertőzést, végül a takarmány beszállítóját is lecserélték.
Nemrég a nyolc éve a központban élő Gábor gólya ismét rosszul lett, és az utolsó rohamába belehalt. A boncolás szerint minden szerve tökéletesen ép és egészséges volt, a halál okaként keringés-összeomlást állapítottak meg. A mérgezést sokáig nem tudták kizárni, mivel a laboratóriumok célzott gyanú nélkül nem tudnak mérgezést vizsgálni. Körülbelül két héttel ezelőtt, az őszi takarítás és a szalmacsere során az előző beszerzés utolsó részét használták fel a gólyák röpdéjében, és két nappal később az egyik gólya látványos rohamot produkált.
A gyanú végül a szalmára terelődött, mivel csak azokkal a gólyákkal volt baj, amelyek érintkeztek vele. Erősítette a gyanút, hogy az érintett madár a szalmacsere után, friss szalmán kapott rohamot, valamint hogy a tavalyi szalma még most is fényes, mint a friss, és a vizes edények körül a letaposott szalma alján sem jelent meg gombásodás. Ezután a NÉBIH bevonásával folytatták a vizsgálatot.
Kiderült, hogy sok gazdálkodónál bevett gyakorlat a szalmát adó gabona penészedést, gombásodást gátló vegyszerrel való kezelése, ami jelen esetben a szalmában maradt. Magyarországon négyféle vegyszer van elterjedt használatban: az Amistar, a Prosaro, az Elatus Era és a Zantara. Utóbbi három hatóanyaga azonos, a protiakonazol fungicid, amely a szervezetbe felszívódva – a szalmaporral belélegezve, a bőrön át vagy étellel az emésztőrendszerbe kerülve – felhalmozódhat, különösen, ha a szert túladagolták. A vegyület neurotoxikus hatású, át tudja lépni a vér-agy gátat, ahol erős ingerületátviteli zavarokat okoz, ami madaraknál epileptikus rohamokhoz, mozgáskoordinációs zavarhoz, remegéshez, súlyos esetben keringés-összeomláshoz vezethet. Tartós, de enyhe kitettség esetén máj- és veseproblémákat is okozhat.
A célzott, nem hivatalos laboratóriumi vizsgálat is megerősítette, hogy a szalma vegyszeres volta okozta a problémát. A madármentő utánanézett a szakirodalomnak is, és azt találta, hogy a szer emlősökre, akár emberre is veszélyes lehet, igaz, jóval nagyobb dózis szükséges hozzá, a tünetek lassabban alakulnak ki és enyhébbek, jobbára máj- és veseproblémákat okoznak. A gombaölő szereket előszeretettel használják szerves foszfát alapú rovarölő szerekkel keverve, ami fokozottan veszélyes lehet a kistestű emlősökre, például kutyára, macskára, de leginkább a madarakra és a hüllőkre.
A hétköznapi ember hajlamos a szalmát semleges, természetes, „bio” dolognak gondolni, ez azonban rég nincs így. Érdemes csak olyan helyről venni szalmát, ahol biztosan nem vegyszerezik, és elkérni a permetkönyvet, bár ez sem nyújt teljes biztonságot. Egy hozzáértő ismerős tanácsa szerint érdemes mintát venni, vizes, párás, árnyékos helyre tenni, és ha két hét után semmi gombásodás, penész nem jelenik meg rajta, akkor a szalma erősen vegyszeres, madár vagy kisebb állat alá nem jó. A ló és a tehén viszonylag jól bírja, a sertésnél már problémás lehet, főleg süldők vagy vemhes koca alatt.
A központ azonnal minden érintett röpdében teljes alomcserét és nagytakarítást végzett, és sikerült „bio” szalmát beszerezniük.
