„Legalább az lesz a síromra írva, hogy szörpivásban halt meg” – így lassítják Szentendrén a demenciát
A szentendrei Skanzen már több mint egy évtizede működteti díjnyertes múltidéző terápiás programját, amelynek keretében hétről hétre demenciával élőket fogadnak, hogy a hetvenes és nyolcvanas évek miliőjében és tárgyai között bírják rá látogatóikat az emlékezésre.
Egy háromszobás, fehér parasztházikóban rendezték be a korszak nappaliját, ahol az idősek családtagjaikkal vagy egy-egy közeli idősotthonból a gondozóikkal érkeznek. Letelepednek a régi tárgyak közé, és elkezdenek nézelődni, beszélgetni, emlékezni.
Az egyik foglalkozásvezető, Szigethy Zsófia elmondta: sokszor olyanok is elkezdenek énekelni, beszélgetni, kinyílni, akik egyébként már befelé fordulnak, szavakkal kevésbé kommunikálnak. Valahogy magukra találnak itt az idősek.
Egy korábbi alkalommal egy középsúlyos demenciával élő néni foglalkozásáról szinte semmit nem tudtak a gondozók. Aztán egy fotóalbumot nézegetve a néniből előtört az emlék: egy szikvízgyári szalagsor képén felismerte, hogy ő is ilyen helyen dolgozott. Gyakorlatilag így derült ki a foglalkozása, amire a gondozók később tudtak építeni.
Egy másik alkalommal egy nagyon idős, szomorú asszony érkezett, aki nem is szeretett volna eljönni. Éva néni leült az asztal sarkára, és végig csendben maradt. Amikor a foglalkozást vezető kollégája egy karácsonyi éneket kezdett, Éva néniből kitört, hogy ő ezt biztosan nem énekli el, mert „már nem tud semmit, már nem jó semmire”. A csoport mégis elkezdett énekelni, és Éva néninek először a dallam, aztán a szöveg is eszébe jutott. A letargikus, szomorú arc lassanként felderült, és vidáman énekelt.
A programot kidolgozó és levezető múzeumpedagógusok ősszel és tavasszal heti rendszerességgel tartják a foglalkozásokat. Az egyik alkalommal egy idősotthonból érkezett csoportnál egy néninek már alig volt olyan családtagja, aki látogatta volna, így a gondozók is keveset tudtak róla.
Bár a koccintással kezdődő, éneklős-beszélgetős program inkább hasonlít egy idősebb rokonnál tartott vidám vendégségre, ahol folyamatosan zörögnek a poharak, körbejárnak a régi képek, és mindig legalább hárman beszélnek egyszerre, valójában nagyon tudatos, aprólékosan megtervezett és tudományosan megalapozott programról van szó.
A demencia a kognitív képességek romlásával járó, visszafordíthatatlan betegség, amelynek első tünetei általában a rövid távú memóriát érintik. Később gyorsan súlyosbodhat az érintett állapota: a tájékozódási, kifejező és emlékező képesség romlásával, apraxiával, később a mozgás és járás nehézségeivel, akár nyelészavarral. A betegség jelenlegi tudásunk szerint nem gyógyítható, csupán lassítható.
