Több negatív hatása is lehet a paksi fenékküszöbnek
A Paksi Atomerőmű hűtővízellátásának biztosítására augusztusban elindult és gyors ütemben megépített paksi fenékküszöb megoldotta az azonnali üzembiztonsági kihívást, ugyanakkor számos súlyos környezeti kérdést hagyott nyitva – hívja fel a figyelmet a WWF Magyarország.
A szervezet szerint a krízishelyzetre adott gyors válasz garantálja ugyan a hűtővíz áramlását, de komoly aggályokat vet fel a folyó jövőjére, az élővilágra és a hosszú távú vízgazdálkodásra nézve.
A nyári rekordaszályok és a folyamatosan alacsony vízállások nem lepték meg a szakértőket, hiszen a Duna kisvizes időszakai évtizedek óta egyre gyakoribbak. Ezek hatására a fenékküszöb kivitelezését kapkodás kísérte: a változó vízszintek miatt menet közben kellett módosítani a terveket. Emiatt a műtárgy nem tekinthető minden szempontból megalapozott, végleges vízépítési megoldásnak.
A fenékküszöböket nem szabad a kisvizek kezelésének mindenre alkalmazható megoldásaként kezelni, hanem a lehetséges beavatkozások egyik vizsgálandó alternatívájaként kell rájuk tekinteni – áll a közleményben.
Negatív hatások
A folyókba épített fenékküszöbök drasztikusan megváltoztatják a vízszinteket, az áramlást és a hordalékmozgást. Paksnál a meder bevédésének hiánya miatt a küszöb alatt a kimosódás közel 13 méteres mélységet ért el. Mivel a kisvizes időszakok a jövőben még nagyobb arányban fordulnak majd elő, a fenékküszöb negatív hatásai az év jelentős részében érvényesülni fognak.
A mederátalakuláson túl az átjárhatóság is csorbát szenved: a fenékküszöb akadályt képez a halak vándorlásában, megnehezítve a szaporodó-, táplálkozó- és telelőhelyek elérését, és végső soron az állományok fennmaradását is veszélyeztetheti. Emellett a megbolygatott élőhelyek kedveznek az inváziós fajok terjedésének is, amelyek kiszoríthatják az őshonos állat- és növényfajokat. A hordalék-háztartás felborulása és a parti szűrésű ivóvízbázisok közeli veszélyeztetettsége szintén óvatosságra int.
A WWF Magyarország szerint ezek miatt legfeljebb egy éves, feltételekhez kötött engedélyezésre, megfelelően finanszírozott és nyilvános monitoringra, valamint olyan felülvizsgálati mechanizmusokra van szükség, amelyek lehetővé teszik az üzemrend módosítását, illetve szükség esetén a műtárgy elbontását is.
A paksi fenékküszöb esetében most az a felelős döntés, ha nem tekintjük lezártnak a kérdést: mérünk, értékelünk, szükség esetén változtatunk, és közben keressük azokat a megoldásokat, amelyek hosszú távon a folyó és az emberek érdekeit egyaránt szolgálják – közölték.
