„Szemetelnek” a fák: kinek jó, ha eltakarítjuk az avart?
Városi parkokban sokan szemétnek látják a helyben hagyott avart, pedig az végső soron a mi egészségünkhöz is hozzájárul. A fák lehullott levelei rengeteg tápanyagot tartalmaznak, védik a talaj ökoszisztémáját, és még a hőmérsékletre is hatást gyakorolnak.
Egyre több önkormányzat követi a gyakorlatot, miszerint nem gyűjtik össze és nem szállítják el az ősszel lehullott leveleket, hanem helyben hagyják, legfeljebb fák, bokrok tövébe gereblyézik nagyobb kupacokat alkotva. A cél ugyanaz, mint a méhlegelők vagy a vágatlan május esetében: városaink is élhetőbbé válnak, jobban ellenállnak a klímaváltozás negatív hatásainak, ha hagyjuk bennük dolgozni a természetet.
Sokan örömmel fogadják, mert igazi őszi hangulatot varázsol a sok beton közé, jó az illata és hasznos – a környezettudatosság egyre láthatóbb teret hódít a közvélekedésben. Ugyanakkor a lakosság egy része morgolódik, az ő szemükben a magasabbra hagyott, vadvirágos gyep „gazos”, a falevelek pedig „szemétként” hevernek a környezetükben. Való igaz, hogy a járdákon, utakon gyülekező avar balesetveszélyes – főleg, ha vizes –, ám ezt lehet orvosolni.
Arra a kérdésre, hogy mi haszna van a helyben hagyott avarnak, és hogyan járul hozzá az egészségesebb városi környezethez, dr. Ódor Péter ökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója, az Erdőökológiai Kutatócsoport vezetője válaszol.
A téma részletes kifejtése szerint a fák értékes anyagokat „dobnak le” magukról, a levelek földet érésük után tovább alakulnak, az avar pedig véd, ápol és eltakar, fontos szerepet játszik a víz megtartásában, hatással van a klímára, és a rigók is forgatják a lehullott leveleket.
