Benyújtották a 2027-es költségvetést: új vagyonadó, emelt nyugdíjminimum és családi pótlék
Felkerült a parlament.hu-ra a 2027-es költségvetés tervezete, amelyet a kormány az igazságosság és a fejlődés költségvetéseként mutatott be. Ez az első olyan büdzsé, amelyet a 2026-ban megválasztott Országgyűlés és az új kabinet teljes egészében maga állított össze.
A dokumentum előszava szerint a kormány a minimálbér kétszereséig csökkentené a személyi jövedelemadót, több mint négyszeresére, havi 28 500 forintról 120 ezer forintra emelné a nyugdíjminimumot, megduplázná a családi pótlékot, és új vagyonadót vezetne be a milliárdosok számára. A családi pótlék emelése a kormány számításai szerint több mint egymillió családot és 1,7 millió gyermeket érintene. A legalacsonyabb nyugdíjak, a megváltozott munkaképességűek ellátásai és az időskorúak járadéka szintén emelkedne, emellett elindulna a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetésének első üteme mintegy 2,2 millió nyugdíjas támogatásával.
A minimálbér kétszereséig érvényesülő adócsökkentés elsősorban az alacsony és közepes keresetűek nettó jövedelmét növelné: a minimálbéren dolgozók éves szinten mintegy 240 ezer forinttal, körülbelül 9 százalékkal vihetnének haza többet. Megmaradna a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj már bevezetett egyheti összege, és a rezsivédelem is változatlan formában folytatódna.
Az új vagyonadót az egymilliárd forintot meghaladó vagyonnal rendelkezőknek kellene arányosan megfizetniük; a kormány becslése szerint ez mintegy 15 ezer adózót, a magyar háztartások kevesebb mint egy százalékát érintené. A nagyvállalatok társasági adója a globális minimumadó szintjéhez igazodna, szűkülnének az adókedvezmények és az adóelkerülési lehetőségek. Emelkedne az innovációs járulék, a bányajáradék és a vízkészletjárulék, bevezetnék a szén-dioxid-adót, korlátoznák a cégautóadó levonhatóságát, és magasabb terheket rónának a nagy teljesítményű autókra. Alacsonyabb kulccsal ismét bevezetnék a reklámadót, miközben emelkedne a dohánytermékek, az alkoholtermékek és egyes népegészségügyi termékek adója. Az adóintézkedésektől összesen mintegy 930 milliárd forint többletbevételt vár a kormány, a munkát terhelő adók csökkentését is figyelembe véve pedig 665 milliárd forintos nettó hiánycsökkentő hatással számol.
Az egészségügyi kiadások 510 milliárd forinttal növekednének. A tervek szerint 15 százalékos bruttó béremelést kapnának az egészségügyi szakdolgozók, a szociális dolgozók, a köznevelésben és a szakképzésben dolgozó nevelő-oktató munkát segítők, valamint a rendvédelem munkatársai, a közművelődésben dolgozók bére pedig 10 százalékkal emelkedne. A közszolgáltatásokban dolgozó több mint 600 ezer munkavállaló béremelésére összesen 677 milliárd forintot különítenének el, és folytatódna a pedagógusok, valamint az igazságszolgáltatásban dolgozók bérrendezése. A kiadások visszafogásából a közmédia is részesülne: költségvetési támogatása mintegy 60 milliárd forinttal csökkenne. A kormány emellett folytatná a korábbi állami szerződések átvilágítását, és felülvizsgálná a drága vagy nem kellően megalapozott állami beruházásokat.
A költségvetés 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, miután a kabinet várakozásai szerint 2026-ban 1,7 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. A beruházások 5,7, az export 4,4, a háztartások fogyasztási kiadásai pedig 4,1 százalékkal növekedhetnek, az inflációt három százalék körülire várják. A tervek szerint 2027-ben csaknem 930 milliárd forinttal emelkednek az uniós támogatásból megvalósuló fejlesztések kiadásai. A büdzsé a GDP 4,9 százalékának megfelelő hiánnyal számol, szemben a 2026-ra tervezett 7,5 százalékkal; a hiány csökkenésének egy része az egyszeri kiadások kieséséből, másik része tartós bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedésekből származna. Az államadósság-ráta a 2026 végére várt 77,5 százalékról 2027-ben 77,2 százalékra csökkenhet, hosszabb távon pedig a kormány 2030-ra megteremtené az euró bevezetésének gazdasági és költségvetési feltételeit.
A parlamenti tárgyalás menetéről a Házbizottság dönt, a folyamat azonban a házszabályi előírások szerint meghatározott lépésekből áll. Az általános vita legkorábban a benyújtást követő 14. napon kezdődhet meg, ekkor a kormány képviselője ismerteti a tervezetet, felszólal az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnöke, majd a frakciók vezérszónokai mondják el véleményüket. A vitára összesen 30 óra áll rendelkezésre, fele-fele arányban a kormánypártok és az ellenzék között. Ezután a parlamenti bizottságok vitatják meg a tervezetet és a módosító javaslatokat, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság pedig összesíti a javaslatokat és elkészíti a jelentést. A második vitaszakaszban a plenáris ülés tárgyalja a változtatásokat, a végső döntés előtt a Költségvetési Tanács is megvizsgálja a módosításokkal kiegészített tervezetet. A zárószavazásra várhatóan december második felében kerül sor.
