Egészség

Tüdőpestis gyanúja egy orosz laboratóriumban: mit lehet tudni a betegségről?

Egy 28 éves orosz nő halála után világszerte aggodalom támadt, miután felmerült, hogy tüdőpestis okozhatta a halálát. A nő az irkutszki Szibériai és Távol-Keleti Pestisellenes Intézet laboratóriumi munkatársa volt, és október 2-án hunyt el „meghatározatlan” eredetű tüdőgyulladásban. Donald Trump amerikai elnök még segítséget is felajánlott Oroszországnak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a legfontosabb részletek egyelőre nem ismertek. Azt sem tudni biztosan, hogy a nőt megfertőzte-e pestis, és ha igen, akkor természetes úton terjedő kórokozóról vagy laboratóriumban vizsgált baktériumról volt-e szó. A tudósok azt sem tudják, milyen gyorsan romlott az állapota, és milyen kezelést kapott.

Az orosz hatóságok hivatalos álláspontja szerint közel 200 embert, aki kapcsolatba került a nővel, óvintézkedésként orvosi megfigyelés alatt tartanak. Kedden azt közölték, hogy az eddig tesztelt csoportok 60 százalékánál nem észleltek pestist.

Mi az a tüdőpestis?

A pestis a Yersinia pestis baktérium által okozott fertőzés. A 14. században fekete halálként ismert betegség számos pandémiát váltott ki évszázadokon át, mígnem felfedezték az antibiotikumokat. A WHO szerint a kórnak három fő formája létezik: bubópestis, tüdőpestis és szeptikémiás pestis. Mindhármat ugyanaz a baktérium okozza, de a test különböző részein jelentkeznek.

A bubópestis a leggyakoribb forma. Elsősorban fertőzött bolhák csípése vagy fertőzött rágcsálókkal való közvetlen érintkezés útján terjed, ami fájdalmas, duzzadt nyirokcsomókat eredményezhet. Nagyrészt nem fertőző, kezelés nélkül azonban átterjedhet a tüdőre, és tüdőpestissé válhat, amely cseppfertőzés útján emberről emberre terjedhet.

A tüdőpestis a WHO szerint a betegség legritkább formája. Levegőben terjed, amikor egy fertőzött személy vagy állat köhög vagy tüsszent, hasonlóan a Covid-19 járványhoz. A cseppek azonban nem jutnak el olyan messzire, így a szakértők szerint valószínűtlen, hogy valaki a betegség tüdőpneumóniás formáját kapja meg, hacsak nincs direkt kontaktus.

Bár a tüdőpestis a legritkább forma, egyben a leghalálosabb is. A betegség nagyon gyors lefolyású. A tünetek jellemzően az expozíciót követő egy-két napon belül jelentkeznek, ám a betegnek mihamarabb, a tünetek megjelenésétől számított 48 órán belül kezelésre van szüksége a halálos szövődmények megelőzése érdekében. A tünetek közé tartozhat a légszomj, a köhögés vagy a véres váladék.

A légzőrendszert támadó gyorsasága miatt a közegészségügyi szakértők ezt a törzset tartják egy esetleges biológiai támadás legvalószínűbb okozójának. Az antibiotikumok azonban továbbra is rendkívül hatékonyak a pestis, beleértve a tüdőpestis ellen is, ezért nincsenek már nagy pestisjárványok. Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a pestisbaktériumok úgy fejlődnének, hogy rezisztenssé válnának az antibiotikumokkal szemben.

Lebontják a Fekete István-kilátót a Bakonyban

A Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. bejelentette, hogy lebontják a bakonyi Fekete István-kilátót, mivel a rendszeres karbantartások ellenére olyan rovar- és gomba okozta tartószerkezeti meghibásodások alakultak ki, amelyek a szakértői vizsgálatok alapján sem műszakilag, sem gazdaságilag nem teszik lehetővé a kilátó megmentését és újbóli megnyitását.

A kilátó 2014-ben épült, és azóta fogadta a látogatókat, majd 2025-ben biztonsági okokból lezárták. A társaság valamennyi kilátóját évente teljes körű műszaki felülvizsgálatnak veti alá, a faszerkezetű építmények esetében emellett féléves ellenőrzéseket is végeznek, szükség esetén statikus szakember bevonásával.

A Fekete István-kilátó esetében az első aggodalomra okot adó jelek a 2025. évi ellenőrzés során váltak láthatóvá. A szakértői vizsgálatok több helyen, főként a tartószerkezeti csomópontokon rovar- és gomba okozta, változó méretű meghibásodásokat tártak fel, amelyek korhadás formájában jelentek meg.

Az elkorhadt csomóponti és fő tartóelemek cseréjére nem találtak statikailag is kivitelezhető megoldást, így a látogatók és a természetjárók biztonságát szem előtt tartva a VERGA Zrt. végül a kilátó lebontása mellett döntött. A helyszínen a társaság nem tervez új kilátót építeni.

A Fekete István-kilátó a 486 méter magas Kis-Bükk hegyen állt. A kilátószintről az egész Bakony a lábak előtt hevert, a csúcsok közül a legszembetűnőbbek a Miklós Pál-hegy, a Kab-hegy, a Kőris-hegy és a Hajag-tető voltak, de tiszta időben a Somló és az Alpokalja is kivehető volt a távolban. A kilátó névadója a természetszeretetéről híres magyar író, Fekete István.

Újszülött kislányt hagytak a Szent János Centrumkórház babamentő inkubátorában

Október 5-én délután jelzett az Észak-budai Szent János Centrumkórház babamentő inkubátorának rendszere. Az intézmény arról tájékoztatott, hogy egy újszülött kislányt helyeztek el az inkubátorban.

A kisbaba az első vizsgálatok alapján egészséges, állapota stabil. A gyermek 2060 grammos és 45 centiméteres. Jelenleg a kórház Perinatális Intenzív Centrumában gondoskodnak róla a szakemberek.

A kórház közleménye szerint a most megtalált kislány az első gyermek, akit az intézmény inkubátorában helyeztek el. A beépített automata rendszer azonnal értesíti a munkatársakat, az inkubátor pedig lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők személyazonosságuk felfedése nélkül, biztonságos körülmények között hagyhassák ott gyermeküket.

A kisbaba további sorsáról az illetékes hatóságokkal együttműködve gondoskodik a kórház.

Nem ez az első eset idén, hogy babamentő inkubátorban hagytak egy gyermeket: júliusban a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Üllői úti inkubátorába tettek be egy kislányt. A gyermekkórház akkori tájékoztatása alapján az a csecsemő 4400 grammos volt és egészséges, a 2009 óta működő ottani rendszerben pedig ő volt a tizennyolcadik elhelyezett gyermek.

Baktériummal fertőzött sajtot hívtak vissza, súlyos vastagbélgyulladást okozhat az elfogyasztása

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság nyomatékosan kér mindenkit, aki az érintett terméket megvásárolta, hogy véletlenül se fogyassza el.

Az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági gyors riasztási rendszerén érkezett bejelentés alapján mikrobiológiai szennyeződést (Shiga-toxin termelő Escherichia coli) mutattak ki Franciaországból származó nyerstejből készült sajtokban, a termékekből pedig Magyarországra is érkezett.

A hatóság közölte, hogy felvette a kapcsolatot az érintett vállalkozással, amely a hatósággal együttműködve – a fogyasztók egészségvédelmét szem előtt tartva – saját hatáskörben azonnal megtette a szükséges intézkedéseket, és gondoskodott a kifogásolt tételek fogyasztóktól történő visszahívásáról.

Az érintett termék adatai

A termék megnevezése: Camembert Bertrand Crémier au lait cru 250 g

Tételszám: 232511

Fogyaszthatósági idő: 2026.10.21.

Gyártó: Gillot SAS (Franciaország)

Exportőr: ODEON SAS (Franciaország)

Mit érdemes tudni a kórokozóról?

A Shiga-toxin termelő Escherichia coli (STEC) baktérium egy olyan kórokozó, amely Shiga-toxint (más néven verotoxint) termelhet, ami az emberi szervezetben felszaporodva súlyos hasmenéses megbetegedést, vastagbélgyulladást okozhat.

Egészséges emberek a fertőzést sokszor enyhe tünetekkel vészelik át, azonban legyengült szervezetben – csecsemők, várandós nők, valamint legyengült immunrendszerű emberek esetében – súlyos lefolyású betegség alakulhat ki.

A megfelelő hőkezelés (alapos sütés-főzés) elpusztítja a baktériumot. A kockázatot a nyers vagy alul-hőkezelt ételek fogyasztása jelenti.

Megszólalt a WHO az oroszországi pestispánik ügyében

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szorosan figyelemmel követi a szibériai Irkutszk járványügyi intézetében történt halálesetet, amelynek során az orosz fél tájékoztatása szerint az egyik alkalmazott „ismeretlen eredetű tüdőgyulladásban” hunyt el. A WHO genfi sajtótájékoztatóján Christian Lindmeier szóvivő közölte, hogy a szervezet kapcsolatba lépett az orosz hatóságokkal az esemény és a jelenleg is zajló laboratóriumi vizsgálatok elemzése érdekében, valamint felajánlotta segítségét is.

A szóvivő tájékoztatása szerint a kapott jelentések alapján a betegség egyelőre akut vírusos légúti fertőzésnek tűnik. Kiemelte, hogy a teszteredmények szerint a kontaktszemélyek körében egyetlen esetben sem mutattak ki veszélyes fertőző betegségeket okozó kórokozókat. A WHO értékelése alapján a kockázat Irkutszkra nézve mérsékelt és alacsony közötti, Oroszországra alacsony, Európára pedig rendkívül alacsony.

Napok óta fokozott figyelem kíséri az irkutszki eseményeket: közel kétszáz embert helyeztek orvosi megfigyelés alá, miután egy laboratóriumi dolgozó elhunyt. A hírt a szomszédos Burjátföld köztársaságának vezetője, Alekszej Csidenov is megerősítette, ugyanakkor a járvány hírét tagadta. Hivatalos forrásokból továbbra sem lehet tudni, pontosan melyik pestisfajtáról van szó; médiajelentések szerint a feltételezett fertőzés tüdőpestis, amely cseppfertőzéssel, emberről emberre terjed, és a tüdőt támadja.

A jelentések szerint az elhunyt egy 27 – más források szerint 28 – éves nő, Darja S., akit kedden súlyos tüdőgyulladás tüneteivel szállítottak kórházba Selehovban, a kelet-szibériai Irkutszk megye fővárosa közelében. Ott lélegeztetőgépre tették, de csütörtökön meghalt. A laboráns állítólag egy teszthez gyűjtött mintákat, amikor véletlenül eltört egy élő baktériumokat tartalmazó kémcső. A kórházat karantén alá helyezték, és legalább 197 embert, aki kapcsolatba kerülhetett a nővel, orvosi elkülönítés alá vontak, közülük több mint százan kórházi osztályokon vannak. A hatóságok lemondták az Irkutszkban tervezett nyilvános rendezvényeket, Igor Kobzev, a régió kormányzója pedig nyugalomra szólította fel a lakosságot.

A mellrák elleni küzdelemben az ember legyen önző

Az október a mellrák elleni küzdelem hónapja. Ennek alkalmából szakértők és érintettek arról beszélgettek, mit tehetünk magunkért különböző életkorokban, és hogyan segíthetjük a nőket, hogy ők is megtegyék a nekik releváns következő lépést.

A WHO 2026-os összefoglalója szerint az esetek mintegy 80%-ában a nemen és az életkoron kívül nincs azonosítható kockázati tényező. A családi előzmények hiánya tehát nem zárja ki a betegséget, és nemcsak idősebbeket érint: az EU-ban az újonnan diagnosztizáltak 11%-a 20–44 éves, Magyarországon a 45 év alattiak aránya 10,5%. Egy 2025-ös reprezentatív felmérésben mégis csak a válaszadók 57%-a tudta, hogy az emlőrák már fiataloknál is előfordulhat.

Rendszeres önvizsgálat

Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint nem félelmet kell kelteni, de a kockázat az életkorral nőhet. A diagnózis után sokan azt kérdezik, mit rontottak el. „Semmit! Az emlőrákot nem lehet megelőzni, de megfelelő életmóddal lehet tenni az egészségért” – mondta Dank, aki szerint kulcsfogalom az emlőtudatosság: ismerjük meg a mellünket, és rendszeresen végezzünk önvizsgálatot. Nem feltétlenül naponta, de legyen benne regularitás.

Egy friss felmérés szerint a 39 év alatti kitöltők mindössze 52%-a értett egyet azzal, hogy a rendszeres mell-önvizsgálat fontos szerepet játszhat a korai felismerésben, és ebben a korcsoportban minden ötödik megkérdezett (21%) nő végez rendszeresen önvizsgálatot. A nőknek ráadásul csak mintegy harmada tudta pontosan, mikor és hogyan kell ezt elvégezni.

Edukációt a középiskolába!

Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért, a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke ezért már a középiskolában tanítaná mindezt. „A betegek jó része egészségtudatos, de a társadalom másik része kevésbé – őket kell edukálni. Egyértelmű, hogy már a középiskolában is oktatni kell. Főleg, mert a fiataloknál a »miért pont én?« érzés elmehet egészen szélsőséges irányba, az internetes áltudományok miatt könnyű belekapaszkodni sok butaságba. A legfontosabb, hogy mindenki bízzon az orvosában, és tegye fel az összes felmerülő kérdést az onkológusának!” – mondta.

Szűrés: ingyenes és hatékony

Az önvizsgálat nem váltja ki a mammográfiát: a szervezett program a 45–65 éves, tünetmentes nőket hívja kétévente. Dank professzor szavaival „egyéneket szűrünk, nem betegeket”. Több kutatás is vizsgálja a szűrésen való részvételt; az OECD 2025-ös összehasonlítása szerint Magyarországon az 50–69 éves nők kevesebb mint fele (48%) vett részt mammográfiás szűrésen az előző két évben, ami elmarad az OECD átlagától (55%). Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy a 48%-ban nincsenek benne azok a nők, akik nem az állami rendszerben, hanem magánszolgáltatónál vettek részt szűrésen. A professzor asszony szerint az „átszűrtség” valódi aránya ezért inkább 60% körülre tehető, de ez mitsem változtat azon, hogy van hová fejlődni.

Egy, a hazai szűrőprogram eredményességét vizsgáló nemrégiben készült kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a szűrésen való részvétel a vizsgált időszakban csökkenő tendenciát mutatott, a szűrésen való részvétel növelése ezért továbbra is közös feladat és nagyon fontos cél. Ezt többek közt az is alátámasztja, hogy a NEAK-adatokon alapuló hazai vizsgálatban a szűréssel felfedezett eseteknél 3,7% volt az áttétes arány, a nem szűrteknél 14,4%.

Tóth Krisztina a leggyakoribb tévhitet is eloszlatta: a mammográfia sugárterhelése nagyjából egy Budapest–New York repülőútéval egyezik meg. „Vajon hányan mondanának le utóbbiról?” – tette fel a költői kérdést. Hozzátette, a szűrés itthon ingyenes, ezt becsüljük meg.

Mindenki legyen önző

2024-re a regisztrált érintettek száma 8313-ra nőtt hazánkban, ami megfelel egy kisebb magyar város lakosságszámának. Egyre többen élnek hosszan a betegséggel, de a korai stádiumban kezeltek 20–30%-ánál kiújulhat. Dank professzor szerint ezért kulcsfontosságú az utánkövetés: az „öt, tünetmentes év után gyógyult” szemlélet ma már tévkategória.

Sydney van den Bosch modell és műsorvezető, aki édesanyja révén ugyancsak érintettnek számít, a prevenció és a tudomány híve. Szerinte a mellrákról beszélni ma is tabu, ezért értékes a Pink Október-kezdeményezés, azaz a mellrák elleni küzdelem és a tudatosság hónapja. Legalább most, a Pink Október idején – amikor a megelőzés, az edukáció és a közösségi támogatás áll a középpontban –, akkor figyeljen mindenki önmagára – vélte.

A következő lépés mindenkinek más: ismerjük a mellünket, 45–65 évesen éljünk a szűréssel, panasz esetén forduljunk orvoshoz! És ahogy Prof. Dr. Dank Magdolna mondta: az ember legyen önző, és az odafigyelést saját magáért tegye meg!

Ennyi alvás és mozgás kell a demencia megelőzéséhez

A nem megfelelő minőségű alvást régóta összefüggésbe hozzák a kutatók a demencia kialakulásának fokozott kockázatával. A legújabb tanulmányok szerint azonban nemcsak az alvás minősége, de bizony az alvás hossza és a testmozgás mennyisége is rengeteget számít.

A kanadai York Egyetem kutatói 69 korábbi tanulmány adatait felhasználva statisztikai elemzést végeztek, hogy összefüggéseket keressenek a demenciával. Három tényezőt vizsgáltak: a fizikai aktivitást, az üléssel töltött időt és az alvás időtartamát.

Ezek alapján egyértelműen kiderült, hogy az éjszakánkénti 7-8 óra alvás az ideális a demencia kockázatának minimalizálására. A PLOS One szaklapban megjelent kutatás szerint a kevesebb mint 7 óra alvás 18 százalékkal növelte a demencia kockázatát, míg a több mint 8 óra éjszakai pihenés 28 százalékos növekedést eredményezett.

Ezenkívül a kutatók azt találták, hogy a napi 8 óránál tovább tartó ülés és a heti 150 percnél kevesebb fizikai aktivitás szintén összefüggésben áll a demencia kialakulásának esélyének jelentős növekedésével.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az áttekintésük nem bizonyítja az ok-okozati összefüggéseket. Az mégis figyelemre méltó, hogy mintegy 4,5 millió, 35 évesnél fiatalabb ember adataiból származnak. Ezeket megfogadva, az életmódbeli kockázati tényezők kezelésével a becslések szerint az összes demencia eset mintegy fele megelőzhető lenne.

Aludni készült, amikor felhívták: Nobel-díjat nyert

Az idei orvosi-élettani Nobel-díj kitüntetettjei az amerikai Karl Deisseroth, valamint a német Peter Hegemann és Georg Nagel lettek. A három tudós a fénykapuzott ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért részesült az elismerésben.

A díjazottak arról, hogy elnyerték a Nobel-díjat, Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság főtitkára beszámolója szerint értesültek. A stockholmi bejelentéskor elmondta, hogy hétfőn reggel sikerült mindegyik díjazottal beszélnie, mindannyian meglepődtek és nagy örömmel fogadták a hírt.

Mindhárman ugyanazt mondták: csodálatosnak tartják, hogy a másik kettővel együtt vehetik át a díjat, és barátokként tekintenek egymásra. Hatalmas megtiszteltetés számukra, hogy közösen részesülnek az elismerésben.

Deisseroth, aki bevallása szerint éjjeli bagoly, késő estig dolgozott, és már épp lefekvéshez készülődött észak-kaliforniai otthonában, amikor a kitüntetés híréről a Nobel-bizottság felhívta. A bejelentést követően azt mondta, hogy a telefon után már nem igazán sikerült elaludnia.

A Stanford Egyetem 54 éves professzora megjegyezte, hogy további teendői közül a legfontosabb gyermekei iskolai tízóraiának elkészítése. Mint mondta, az egyetlen dolga a következő néhány órában az, hogy elkészüljenek a szendvicseik.

Osváth Zsolt kórházba került, egy időre visszavonul

Osváth Zsolt influenszer bejelentette, hogy orvosi tanácsra bizonytalan ideig befejezi a rendszeres tartalomgyártást, lemond minden megjelenést, fellépést és interjút, és igyekszik egy számára fenntartható rendszert kialakítani.

Elmondása szerint nyár óta egyre súlyosbodó egészségügyi problémák jelentkeztek nála: előbb szédülés, majd többször el is esett, végül a mentők vitték be a kórházba. Ott kiderült, hogy több olyan egészségügyi problémája is van, amelyet édesanyjától örökölt, ezeket bővebben nem részletezte.

Hozzátette, hogy a stressz és a túlhajszoltság komolyan veszélyezteti az egészségét, ezért döntött úgy, hogy határozatlan ideig felhagy a videózással. Úgy tervezi, hogy idén már nem készít új tartalmat, ám több előre felvett, beidőzített videóval még jelentkezik.

Köszönetet mondott a mentősöknek és a támatóknak, és arra buzdított mindenkit, hogy hallgassanak a testük jelzéseire, mert semmilyen munka vagy siker nem ér többet az egészségnél.

Nemtetszését fejezte ki amiatt is, hogy állapotáról korábban egyes internetes fórumokon volt szó, kiszivárgott ugyanis, hogy kórházba vitték, és az ezzel kapcsolatos részleteket is megosztották többen. Hangsúlyozta, hogy semmilyen körülmény nem adhat okot arra, hogy valakinek a kiszolgáltatott helyzetével és érzékeny egészségügyi adataival így visszaéljenek az interneten.

Nem valósul meg a Nemzeti Oltóanyaggyár Debrecenben

A Debreceni Egyetem módosította az állammal kötött projektszerződést, így a tervezett Nemzeti Oltóanyaggyár helyett már nem klasszikus gyárépítésben gondolkodnak. Az egyetem sajtóosztálya megerősítette: a projekt néhány évnyi előkészítés, építészeti és technológiai tervezés, kutatás-fejlesztés, valamint az építési elemek megvalósítása után megváltozott.

Az új cél egy olyan tanüzemi egység kialakítása, amely minden elemében az egyetemi tevékenységet – az oktatást, a kutatást és a tanüzemi működést – szolgálja, valamint a gyógyszeripari innovációs ökoszisztéma részeként működik. A tervek szerint a tanüzemet 2030-ig kell megvalósítani.

A megváltozott koncepciót a korábban már megépült beruházási elemeket is magában foglaló, korábbi finanszírozásból valósítják meg, a további finanszírozás elvetésével. A Nemzeti Oltógyárra annak idején 55 milliárd forintot csoportosított át a kormány, azonban az egyetem tájékoztatása szerint ebből csak 19 milliárd forintot kaptak meg még 2022-ben.

A debreceni Nemzeti Oltóanyaggyár alapkövét 2021. szeptember 5-én helyezték el. A beruházás már évek óta üzemelhetett volna, de a megvalósítás mindeddig elhúzódott.