Igazságszolgáltatás

Seszták Miklós nem mond le mandátumáról, vádalkut sejt a háttérben

Őrizetbe vétele előtt adott interjút Seszták Miklós, akit hétfőn vettek őrizetbe, miután az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát. A KDNP képviselője, volt fejlesztési miniszter személyesen ment be a Központi Nyomozó Főügyészségre vallomást tenni.

A politikust azzal gyanúsítják, hogy több milliárd forint vesztegetési pénzt vett át. Kérdésre elmondta, nem mond le a képviselői mandátumáról, és azt állítja, nem tudja, miről szól a Volánbusz-ügy, amelyben meggyanúsították.

Arra a kérdésre, hogy mire alapozza mindezt az ügyészség, azt válaszolta: fogalma sincs, de jogászként arra tud gondolni, hogy valakivel vádalkut kötöttek. Hozzátette: bár április 12-e, a választás előtt nem gondolta volna, azóta a felfokozott hangulatban bármit el tud képzelni, szerinte a vágyott elszámoltatás miatt bármi megtörténhet.

A legfőbb ügyészség indítványt tett a mentelmi jogának felfüggesztésére. A gyanú szerint volt fejlesztési miniszterként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatójával, a már letartóztatott Szivek Norberttel közösen 11 milliárd forint vesztegetési pénzt vettek át 2015 és 2018 között. A kenőpénz a gyanú szerint a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek, alvállalkozók képviselőitől származott. Hasonló mértékű korrupciós pénz hazai viszonylatban példátlannak számít.

A rendőrség a Belügyminisztérium államtitkárának címét kéri a 24.hu kiadójától

A III. kerületi rendőrkapitányság szeptember második hetében megkereste a 24.hu-t kiadó Central Médiacsoport Zrt.-t, hogy nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségének gyanúja miatt folytatott eljárásában adja meg Kálnoki-Kiss Attila személyazonosító adatait, különösen lakcímét, tényleges tartózkodási helyét, valamint elérhetőségeit, köztük telefonszámát és e-mail-címét.

A szerkesztőség válaszában jelezte, hogy Kálnoki-Kiss Attila korábban a lap főmunkatársa volt, május óta azonban a Belügyminisztériumban dolgozik, ahol a sportért felelős államtitkári teendőket látja el.

A rendőrséget ez nem tántorította el. Hétfőn újabb felszólítás érkezett a kapitányságvezető-helyettes alezredestől, immár kétnapos határidővel, hogy a kiadó adja ki a korábbi főmunkatárs személyazonosító adatait. Az alezredes szerint a kiadó nem tagadhatja meg az adatszolgáltatást arra hivatkozva, hogy az érintett személy jelenleg már nem munkatársuk.

A megkeresésből kiderül, hogy a rendőrség Kálnoki-Kiss Attila elérhetőségei mellett arra is kíváncsi, hogy a 24.hu-t működtető szerverek 2025. augusztus 19-én milyen címen voltak fellelhetők. A lap akkori főmunkatársa aznap arról írt, hogy molesztálással és verbális abúzussal vádolnak a szülők egy győri röplabdaedzőt. A rendőrség ugyan nem hozta nyilvánosságra, hogy milyen ügyben nyomoz, de a megkeresés alapján valószínűsíthető, hogy az érintett edző kezdeményezett rágalmazás miatt eljárást a jelenlegi sportállamtitkárral szemben.

Letartóztatták a kis tigris után selyemmajmot tartó férfit

A Szolnoki Járásbíróság elrendelte annak a 41 éves tiszafüredi férfinak a letartóztatását, aki korábban egy pár hónapos szibériai kis tigrist tartott az otthonában, és akinek az autójában nemrég egy fehérpamacsos selyemmajmot találtak – tájékoztatta a lapot a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Főügyészség szóvivője.

A férfi megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy tavaly novemberben engedély nélkül 3500 euróért megszerzett egy nyolchetes, védett és veszélyeztetett állatfajnak minősülő szibériai tigrist, amelyet magánszemély nem tarthat, és azt tiszafüredi otthonában tartotta egészen a tavaly november 19-én foganatosított rendőri intézkedésig.

A férfit néhány nappal ezelőtt Pest megyében közúti ellenőrzés alá vonták. Az autójában egy fehérpamacsos selyemmajmot találtak, amelyet aznap vásárolt. A selyemmajom szintén védett állatfaj, amelyet magánszemély nem tarthat.

A büntetett előéletű férfi két évvel ezelőtt két év felfüggesztett büntetést kapott csalás miatt. Az ügyészség bűnismétlés miatt kérte a letartóztatását, amelyet a nyomozási bíró el is rendelt. A döntéssel szemben a gyanúsított és védője fellebbezést jelentett be.

A férfival szemben természetkárosítás bűntette és veszélyes állat tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegésének vétsége miatt folyik eljárás.

Nyomozati irat: a főügyészjelölt testvére már a választások előtt tudott az aranykonvoj-ügy részleteiről

Egy nyomozati irat szerint a legfőbb ügyészi posztra jelölt Szathmáry Zoltán testvére, Szathmáry István nemzetbiztonsági ezredes, főosztályvezető már az országgyűlési választásokat megelőzően tudomása volt arról, hogy a Terrorelhárítási Központot vezető Hajdu Jánost személyesen Orbán Viktor utasította az „aranykonvoj”-rajtaütésre – erről az ukrán pénzszállítókat képviselő ügyvédi iroda tájékoztatta a nyilvánosságot.

Az ügyvédi iroda az ügyfelei kifejezett hozzájárulásával és érdekükben eljárva vett át nyomozati iratokat a Fővárosi Nyomozó Ügyészségtől. Az iratok között fellelt ügyészi feljegyzés szerint 2026. június 22-én találkozóra került sor a nyomozóügyészség munkatársai és Szathmáry István nemzetbiztonsági ezredes, főosztályvezető között az Alkotmányvédelmi Hivatal épületében.

A feljegyzés szerint Szathmáry István az egyeztetésen elismerte, hogy már a választások előtt tudomása volt arról, hogy ki rendelte el a rajtaütést az aranykonvoj-ügyben. Az ezredes elmondta továbbá, hogy az előző kormány alatt működő Belügyminisztériumban sor került az ügy kapcsán vizsgálat lefolytatására még az országgyűlési választásokat megelőzően, illetve hogy az azt lefolytató vizsgálóbizottság előtt több alkalommal megjelent az AH képviseletében, méghozzá vezetői utasításra Farkas Örs korábbi nemzetbiztonsági államtitkárt elkísérve.

A feljegyzés Hajdu Jánost érintő része szerint Szathmáry István elmondta: a vizsgálóbizottság elé egy táblázattal érkeztek, amelyben részletesen ki volt dolgozva, hogy az elfogott személyek mettől meddig és milyen jogcímen voltak fogvatartásban, illetve hogy a vizsgálóbizottság vizsgálta, hogy a művelet – mellyel összefüggésben számos jogi aggály merült fel – végrehajtására kinek a döntése alapján került sor. Ebben a körben Hajdu János volt rendőr altábornagy egy alkalommal kijelentette a vizsgálóbizottság előtt, hogy ennek a kérdésnek a vizsgálata hiábavaló, mivel mindenki tudja, hogy annak a személynek a döntése alapján történt meg az elfogás, akit nem lehet belekeverni az ügybe – utalva ezzel Orbán Viktor korábbi miniszterelnökre.

Szathmáry István a feljegyzés szerint ezután azt mondta, minden jelenlévő személy számára nyilvánvaló volt, hogy Hajdu János volt rendőr altábornagy a korábbi miniszterelnökre utalt.

Orbán Viktor júliusban a tusványosi beszédében az ukrán pénzszállítók elleni akció irányítójaként beszélt a Terrorelhárítási Központ korábbi vezetőjéről. A politikus akkor azt mondta, Hajdu „megállította, illetve levezényelte, megcsinálta” az operatív akciót, ezért szerinte hősként kellene ünnepelni. Hajdu ügyvédje akkor nehezményezte a megszólalást, azt állítva, hogy minden olyan nyilatkozat, amely a már feltárt vagy még feltárható tények helyett pontatlan, illetve hiányos információkat közöl, nehezíti az objektív igazság feltárását.

Polt Péter Strasbourghoz fordul alkotmánybírósági tagságának elvesztése miatt

Polt Péter, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke bejelentette, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul alkotmánybírósági tagsága elvesztése miatt. A döntést a saját önbecsülése és az ország érdeke miatt hozta meg.

Polt Péter az új legfőbb ügyész parlamenti választásának napjára időzített nagyinterjúban beszélt erről. Az interjúban hangsúlyozta: jogállamban bírósági elnököt vagy bírót ilyen módon nem lehet hivatalából elmozdítani. Erre számos nemzetközi szintű döntés született, például Baka András ügyében is.

Elmondása szerint nem arról van szó, hogy ne lehetne például 70 éves korhatárt bevezetni, vagy a 12 éves mandátumot kilencre csökkenteni – de csak kimenő rendszerben. Azoknak, akiket tizenkét évre választottak meg, ki kell tölteniük a tizenkét évet; akiket az új szabályok szerint választanak, azok mandátuma már kilenc év.

Polt Péter az interjúban hosszan beszélt a Fidesz indulásától az elmúlt évekig terjedő időszakokról, és tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint hivatali ideje alatt az ügyészségen nem vizsgálták ki a kormánypárthoz köthető nagy ügyeket. Az OLAF által is nyomozott és csalásnak ítélt Elios-üggyel kapcsolatban is azt állította: jogszerű volt, hogy nem találták büntethetőnek Tiborcz István közvilágítási bizniszét.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálta az ügyet, és úgy ítélte meg, hogy történhetett közigazgatási szabálytalanság, de csalás vagy sikkasztás nem. Az Elios-ügyet megszüntető határozat legfontosabb megállapítása az volt, hogy azért nincs helye büntetőjogi felelősségre vonásnak, mert Magyarországon a vertikális kartellt nem büntetik. Az OLAF egyik fő állítása éppen az volt, hogy vertikális kartell történt. Polt szerint ez lehet szabálytalan, de nem feltétlenül értékelendő büntetőjogilag.

„Kicsit menő lesz megölni valakit” – gyerekeket hálóznak be az interneten „erőszakszolgáltató” szervezetek

Egyre gyorsabban terjed az erőszak egy új modellje: bűnbandák, terrorszervezetek és titkosszolgálatok szerveznek be fiatalkorúakat az interneten, hogy „játékos formában” hajtsanak végre kisebb csínyektől és apróbb bűntettektől kezdve robbantásokon át egészen a gyilkosságokig terjedő bűncselekményeket.

Az „erőszakszolgáltatóknak” általában fizetniük sem kell a gyerekeknek, akik ugyan gyakran lebuknak a hatóságok előtt, ám a legtöbbször túl későn. A háttérben a svéd drogháború, illetve Moszkva és Teherán sejlik fel.

2023 júniusában egy 14, egy 15 és egy 16 éves fiatalt azzal bíztak meg az interneten, hogy a svédországi Sundsvallban gyilkoljanak meg egy 21 éves, egy ismert bűnbandához tartozó rappert. A hármas tagjai azonban bénáztak, megijedtek, össze is vesztek egymással, végül a rapper és csapata kínozta meg őket. Egyikőjük égési és vágott sebekkel megszökött, a másik kettőt további kínzások után egy erdős területen hagyták meghalni – szerencséjükre túlélték a bántalmazásokat.

Tavaly februárban Stockholm egyik külvárosában egy feketébe öltözött fiatal elindult az éppen a McDonald’s-os munkáját végző 20 éves egyetemista, Murad Abdelkader felé, és egy pisztollyal több lövést is leadott rá, az utolsó lövés a tehetetlenül fekvő áldozat fejét érte. Mint később kiderült, a 18 éves támadó, Atilla Azimov nem a kiszemelt célpontot likvidálta.

Idén júliusban gyilkosságra való szövetkezésért ítéltek el Londonban egy norvég tinédzsert, Johannes Natlandot. A vád szerint 2025 áprilisában, 18 évesen azért utazott Angliába, hogy 270 ezer norvég koronáért – nagyjából 9 millió forintért – cserébe gyilkoljon.

2022 óta feltehetően 35 emberrel végzett 11 európai országban az az „erőszakszolgáltatásra” (Violence-as-a-Service, röviden VaaS) szakosodott csoport, amelyet a hatóságok a fenti három esetért is felelőssé tesznek. A szervezet ezen kívül felelős lehet számos más európai támadásért és támadási kísérletért – ezek közül kettőt robbanóanyaggal és kézigránátokkal hajtottak végre.

Robbanóanyagok miatt vettek őrizetbe öt embert egy brit légitámaszpont közelében

Öt embert vettek őrizetbe vasárnap az egyik brit légitámaszpont közelében robbanóanyagokkal elkövetett visszaélés gyanújával. A nap folyamán a hatóságok kiürítették a nyugat-angliai Fairford támaszpont közvetlen közelében fekvő Whelford község jelentős részét, és a lakosságot a helyi szabadidőközpontban helyezték el.

Richard Ocone, a területileg illetékes Gloucestershire megyei rendőrség főparancsnok-helyettese vasárnap délutáni sajtótájékoztatóján elmondta: az akció előzményeként bejelentés érkezett arról, hogy az amerikai légierő által használt brit légitámaszpont felé három gyanús furgon halad.

Ocone szerint a járműveket fegyveres rendőrök állították meg, és a furgonokban utazó öt embert a robbanóanyagokkal elkövetett visszaélést szankcionáló törvény megsértésének gyanújával őrizetbe vették.

Háborús bűncselekmények gyanújával vettek őrizetbe kilenc embert Koszovóban

Őrizetbe vettek kilenc embert a polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűncselekmények gyanújával az észak-koszovói Zubin Potok községben – közölte vasárnap a koszovói rendőrség és a különleges ügyészség.

A közös közlemény szerint a különleges ügyészség utasítására vasárnap hajnalban végrehajtott műveletben a háborús bűncselekményeket vizsgáló rendőrségi igazgatóság és más különleges egységek vettek részt. Az akció a „mitrovicai értelmiségiek csoportjaként” ismert, 1999-ben eltűnt albán civilek ügyéhez kapcsolódik.

A hatóságok későbbre ígértek részletes tájékoztatást.

A szerb kormány Koszovó-ügyi Irodája közölte, hogy az őrizetbe vettek szerb nemzetiségűek. Az iroda elítélte a rendőrségi műveletet, és azzal vádolta a pristinai vezetést, hogy a háborús bűncselekmények kivizsgálását a helyi szerb lakosság megfélemlítésére és elüldözésére használja fel.

Konyhakéssel szúrta agyon a fiát egy férfi Győrben

Szombat este érkezett bejelentés a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányságra, hogy a győri Kossuth Lajos utca egyik lakásában egy férfit késsel megszúrtak.

A rendelkezésre álló adatok szerint egy családi vita vezethetett a tragédiához, melynek során az elkövető saját fiát szúrta mellkason egy konyhakéssel.

A sértett a késszúrás következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítás után életét vesztette.

A helyszínre érkező rendőrök elfogták a gyanúsítottat. Kihallgatása után indítványozták a letartóztatását – olvasható a rendőrség honlapján.

A győri Kossuth Lajos utcai lakásban történt eset ügyében a rendőrség vizsgálja a családi vita hátterét és a bűncselekmény pontos körülményeit. A hatóságok a helyszínelést követően folytatják az eljárást.

Betiltották a holokauszt áldozataira emlékező botlatóköveket egy német városban

A szászországi Heidenau önkormányzata megtiltotta a Stolpersteine, vagyis a náci üldözötteknek emléket állító botlatókövek elhelyezését a település közterületein. A döntést az AfD és a CDU helyi képviselői támogatták, a német oktatási miniszter és a zsidó közösség egyik vezetője azonban élesen bírálta a lépést.

A botlatókövek kis, rézből készült emléktáblák, amelyeket az 1990-es évektől kezdve Németországban, Ausztriában és több más európai országban, például Magyarországon helyeztek el. Általában azoknak az épületeknek a közelében találhatók, ahol a náci üldözés áldozatai éltek vagy dolgoztak. A kövek elhelyezését gyakran adományokból finanszírozzák.

A helyi képviselők szerint több lakos nem tartotta megfelelőnek ezt a megemlékezési formát. A városi tanács döntése értelmében a megemlékezéseket ezentúl a Nordfriedhof temetőben kell elhelyezni, így a határozat megfogalmazása szerint lehetetlenné válna, hogy az emberek közvetlenül rálépjenek a járdába süllyesztett emlékelemekre.

Karin Prien német oktatási miniszter, a CDU politikusa is bírálta a határozatot. Szerinte a Stolpersteine és a zsidó életre emlékeztető emlékhelyek közterületekről temetőbe száműzése azt jelenti, hogy a halált helyezik az élet elé, és ismét láthatatlanná teszik a zsidókat. Prien arra is felhívta a figyelmet, hogy a döntésért saját pártja, a CDU szászországi szervezete is felelősséget visel.

Charlotte Knobloch, a müncheni zsidó közösség elnöke és holokauszttúlélő szintén elutasította a lépést. Véleménye szerint az emlékművek eltávolítása a városi környezetből teljesen rossz megközelítés.

A botlatókövek célja, hogy az emlékezés a mindennapi élet része legyen: az ember szó szerint belebotlik egy-egy áldozat nevébe és történetébe azon a helyen, ahol az illető egykor élt. A projektet elindító művész, Gunter Demnig szerint az AfD legutóbbi választási sikerei fényében nem volt váratlan a heidenaui döntés.