Bódis Kriszta: „Sikerült közösen megdönteni egy autokratikus rendszert”
Egy lerombolt társadalmat és szolgáltatórendszert kell újjáépíteni – mondta Bódis Kriszta nemzeti társadalompolitikai stratégiáért felelős kormánybiztos egy interjúban. A kormánybiztos arról is beszélt, miért nem szabad pártkatonaként kezelni a Tisza-szigetek tagjait, mit tesznek a kórházban rekedt babák helyzetének felszámolásáért, és miként kapcsolnák össze a rendőri fellépést a szociális munkával a budapesti közbiztonsági krízis kezelésében.
„Kérjél már nekem egy lakást” – a hatalomhoz fűződő viszonyról
Arra a kérdésre, hogy mi volt a legmeglepőbb kérés, amellyel kormánybiztosi kinevezése óta előálltak hozzá, Bódis Kriszta azt válaszolta: már a kérdésben benne van az az alapfeltételezés, hogy akik hatalomra kerülnek, azok egyenként intézik el az emberek személyes ügyeit. Úgy fogalmazott, Magyarország egyelőre így működik, ez egyfajta szocializáció eredménye: úgy nőttünk fel ebben a társadalomban, hogy mindig volt egy hatalom, amelyik leuralta az embereket, de amelyiktől közben követelni is lehetett.
Példaként említette azt a kéréstípust, amely szerinte pontosan megmutatja, mi mozog az emberekben: „Kriszta, te ott ülsz a miniszterelnök mögött egész nap. Kérjél már nekem egy lakást.” Ez sokat elmond arról, hogyan gondolkodunk a politikusokról, és hogyan nevelődtünk bele abba, hogy feudalizmus, függőségi és urambátyám-viszonyok vannak – tette hozzá. Elmondása szerint az egész választási kampányuk és minden ígéretük arról szólt, hogy ezt megváltoztatják, de ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni.
Arra a kérdésre, hogy mit válaszol az ilyen kérésekre, azt mondta: hosszú társadalompolitikai választ ad a demokráciáról. Elmondja, hogy éppen azt szeretnék megváltoztatni, hogy ne a kapcsolatrendszer és a „tűzhöz való közelség” döntse el, kinek intézik el az ügyét. Azt szeretnék, hogy mindenki egyenlően férjen hozzá a javakhoz, olyan államot akarnak, amely megteremti ehhez a kereteket, és olyan szolgáltatásokat, intézményeket épít, amelyek nem egyeseknek adnak kivételezett hozzáférést, hanem képesek válaszolni az emberek szükségleteire.
A részvételiség intézményi rendszerének lebontásáról
Arra a felvetésre, hogy ha még mindig a Van Helyed Alapítvány vezetőjeként dolgozna, lenne-e olyan kérés, amelyre másképp válaszolna, mint most kormánybiztosként, azt felelte: ez már egy másik szint. Nagyon sokféle emberrel találkozik, és az egyéni kérés a legegyszerűbb civil szint. A másik szint a szakértőké, a szakembereké és a civileké – már a kormányra kerülésük előtt is nagy volt az aktivitás, sokan ajánlották fel az önkéntes munkájukat és a szaktudásukat, és most is rengeteg ilyen megkeresést kap.
Ezeket azért nehéz kezelni, mert a részvételiség intézményi rendszerét az elmúlt években lebontották – mondta. Hozzátette: a képviseleti és a részvételi demokráciának együtt kell működnie. A képviselőt megválasztják, felelősen dönt a parlamentben, később pedig elszámol a döntéseivel, de ehhez nagyon sok tudást kell megszereznie, és sok közös gondolkodásban kell részt vennie. Ebbe a civilek is be tudnak kapcsolódni. A most érkező felajánlások valójában szakpolitikai javaslatok, de egyelőre töredezetten jutnak el hozzájuk, ezért rendszerszinten kell becsatornázni őket. Ezt csak kormányon lehet elkezdeni felépíteni, korábban erre nem volt mód – jelentette ki.
