Mi vár a NER-közeli építőcégekre?
Az országos infrastruktúra tervezésének és kivitelezésének egy újabb fejezete nyílik meg a Gubacsi híd építkezésével, amely vállalkozások széles skáláját érinti, főkép a NER-környezetében működő cégeket. Vitézy Dávid, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM) minisztere, a projekt előkészítésében előrevetítette, hogy hogyan fogják kezelni a kormány által favorizált építőipari vállalatokat, amelyek főként állami tendereken szerepelnek. A kérdés nem pusztán a híd megépítése, hanem a mögöttes politikai érdekek és gazdasági stratégiák átláthatóságát is feszegeti.
A Gubacsi híd, amely átadása óta közel száz éve összeköti Pesterzsébetet és Csepelt, valószínűleg jelentős mérföldkő lesz a jelenlegi építkezési trendek tükrében. Az építkezés költségvetése 31 milliárd forintra rúg, azonban a kivitelező nevét a miniszter még nem hozta nyilvánosságra. Információk szerint a HE-DO Építő Zrt. lehet a kiválasztott cég, amelyet politikai források „csont NER-es cégként” emlegetnek, míg a közbeszerzési eljárás bonyolultan alakult.
A Hi-Do Zrt. szereplése a Gubacsi híd projektben különösen figyelemre méltó, mivel a cég eddig nem játszott jelentős szerepet a mélyépítésben, legfeljebb alvállalkozóként vett részt különféle projektekben. A HE-DO eddigi tapasztalatának és referenciáinak megítélése a KBM által pozitívan alakult, annak ellenére, hogy az osztrák Swietelsky és az A-Híd Zrt. ajánlata sokkal kedvezőbb árkategóriában szerepelt a tender során.
A közbeszerzésre kiírt pályázat 2025 márciusában indult, míg az ajánlatok értékelése szeptemberben zárult le. A Lázár János által vezetett tárca szigorú feltételek alapján választotta ki a nyertest. A legjobb ajánlattevők – köztük az említett osztrák és magyar vállalatok – az alacsonynak ítélt ajánlataik miatt kerültek kizárásra, ami jogi vitákhoz vezetett. Ennek következtében a második legjobb ajánlat netalántán nyerő pozícióba került, és a HE-DO állhatott az eljárás végén, így tovább fokozva a politikai feszültségeket.
A Gubacsi híd építkezése nem csupán mérnöki feladat, hanem politikai és gazdasági szempontból is kiemelkedő figyelmet érdemel, hiszen reflektál a NER-környezetében zajló építőipari tendenciákra és a kormányzati döntések következményeire. Figyelni kell a kivitelezés során felmerülő újabb fejleményeket és a várható politikai reakciókat.
