Magyar Péter: A maffiafilmeknél sem az első tíz perc a legizgalmasabb
Elindult Magyarországon az előző kormány által törvénytelenül felhasznált javak ügyében kezdeményezett elszámoltatás, azonban a folyamatnak a jogállamiság elve mentén kell haladnia – mondta Magyar Péter miniszterelnök az AP amerikai hírügynökségnek adott, szerdán közzétett interjújában.
A magyar emberek érthető módon látni akarják a felelősök elszámoltatását, megbüntetését és az ellopott javak visszaszerzését – jelentette ki Magyar Péter, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a folyamatnak éppen azon jogállamiság keretein belül kell zajlania, „amelyet Orbán Viktor kormánya olyan gyakran semmibe vett”.
Időbe telik
Jóllehet, már több korábbi kormány-tisztségviselőt vettek őrizetbe korrupcióval kapcsolatos gyanú miatt, a miniszterelnök azt mondta: érzi a sürgetést a gyorsabb eredmények érdekében. Rámutatott azonban arra is, hogy a kormány jogállamiságon alapuló, demokratikus országot akar építeni, olyan országot, amely betartja az európai uniós jogot és az alapjogokat, „ez pedig időbe telik”.
Igyekszem elmagyarázni az embereknek, hogy a maffia- és bűnügyi filmeknél sem az első tíz perc a legizgalmasabb, hanem a közepe és a vége – tette hozzá.
„Orbán kormányzása idején a magyarok azt látták, hogy ez a csodálatos ország, amely olyan jól teljesített a 2004-es EU-s csatlakozás idején, az EU egyik legszegényebb, legkorruptabb tagállamává vált” – tette hozzá.
Magyar az Európai Unió Bírósága által az országra a migráció ügyében 2024-ben kiszabott, egyszeri 200 millió eurós bírság, valamint a napi egymillió eurós bírság ügyével kapcsolatban aláhúzta: az ítélet óta „teljesen új politikai környezet” alakult ki az EU-ban a bevándorlás témájában. Kiemelte: Magyarország már így is egymilliárd eurót veszített a büntetés miatt. Nem gondolom, hogy ez jogos – jelentette ki.
Méltatta Kijevet
Mint mondta, reményei szerint az ügyben az év végéig egyezség születik, a kérdést pedig az EU következő hétéves költségvetési tervéhez kötötte, amelynek elfogadásához egyébként a tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges. „Nem hiszem, hogy lehetne közös EU-s költségvetés anélkül, hogy megoldanánk ezt a problémát” – szögezte le.
Magyarország és Ukrajna kapcsolataira kitérve a kormányfő az ukrán parlamentben a múlt héten elfogadott nyelvtörvényt említette, amely szerinte „lehetőséget nyújt arra, hogy új fejezetet nyissunk az ukrán–magyar kapcsolatokban, amelyek éveken át rendkívül fagyosak voltak”.
Emellett méltatta Kijevet azért is, mert elismerte a szovjet-ukránoknak a magyarok 1944 és 1946 közötti deportálásában és megkínzásában vállalt felelősségét, a beismerést a megbékéléshez vezető úton tett fontos lépésnek minősítve.
Mindazonáltal kétségeinek adott hangot Ukrajna EU-s tagságát illetően, hangsúlyozva, hogy a tagságnak érdemalapúnak kell lennie, és hozzátette: nem tartja jó ötletnek, hogy egy háborúban lévő ország csatlakozzon a szervezethez. Aláásná az Európai Unió hitelességét, ha egyes jövőbeli tagokat a »gyorsítósávra« tennénk – mondta.
Vagyonadó
A 2027. január 1-jétől bevezetendő, a milliárdosok vagyonadójával összefüggésben Magyar azt mondta, hogy elődje gazdasági politikája „két csoportra osztotta Magyarországot: a jómódúakra, a vagyonosokra, az oligarchákra és köreikre, illetve a maradékra”.
A vagyonadó nem tesz szocialistává. Nem leszek tőle baloldali. Ezt úgy hívják, emberség. Úgy hívják, társadalmi igazságosság – jelentette ki.
Magyar korábban a parlamentben azt mondta: az adóból éves szinten 200 milliárd forintos bevételt várnak, hozzátéve: a mintegy 15 ezer milliárdos vagyonadója szinte teljes mértékben fedezi majd a 250 milliárd forintos szja-csökkentést, amiből több mint két és fél millióan részesülnek.
