Fürcht Pál: Orbán rendelte el az aranykonvoj elfogását
A nyomozás akkori állása szerint látható volt, hogy 2026. március 3-án maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak arra, hogy 2026. március 5-én elfogják az ukrán pénzszállítókat – írta Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője abban a Horváth Lóránt ügyvédnek küldött nyílt levélben, amelyet az ügyvéd a volt főügyész kifejezett utasítására osztott meg kedden reggel.
Az ebben megfogalmazott állítás szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség munkatársai a májusig összegyűjtött bizonyítékokból arra jutottak, hogy az úgynevezett aranykonvoj-ügyet politikai célból hozták létre. Erről Fürcht Pál akkor főügyészként jelentést tett a Legfőbb Ügyészség vezetőinek.
A volt főügyész a márciusi eseményeket is részletezte. Azt állítja, hogy a titkosszolgálat március 4-én egyeztetett a legfőbb ügyésszel és a Legfőbb Ügyészség egyik főosztályvezetőjével. Másnap a szolgálat feljelentése szerinte négy-öt órán belül, a nyomozás elrendelésére vonatkozó ügyészi utasítással együtt jutott el a nyomozó hatósághoz, miközben az ukrán pénzszállítók elleni akció már zajlott. Fürcht a levél részeként ugyanakkor nem hozta nyilvánosságra az Orbánnak tulajdonított utasítást alátámasztó nyomozati bizonyítékokat.
Hétfőn szintén Horváth Lóránd Ügyvédi Iroda közlése alapján írtunk arról az ügyészi feljegyzésről, amely szerint Hajdu János, a TEK akkori vezetője egy belügyi vizsgálat során arra utalt: az ukrán pénzszállító elfogásáról olyan személy döntött, akit „nem lehet belekeverni az ügybe”. Fürcht most saját egykori vezetői rálátására hivatkozva, név szerint állítja, hogy Orbán adta a feladatot.
A feljegyzésből az is kiderül, hogy a hétfőn az Országgyűlés által meg nem választott főügyészjelölt, Szathmáry Zsolt testvérének, Szathmáry Istvánnak már az áprilisi választást megelőzően tudomása volt arról, hogy a Terrorelhárítási Központot vezető Hajdu Jánost személyesen Orbán Viktor utasította rajtaütésre az aranykonvoj ügyében, de erről csak június 22-én tájékoztatta a nyomozóügyészséget.
Fürcht Pál június 8-án nyújtotta be lemondását a KNYF vezetői posztjáról. Az ügyészség akkor az aranykonvojügyben kialakult szakmai nézetkülönbségekkel magyarázta a döntést, és azt közölte, hogy a nyomozás minden szálát ki kell vizsgálni, bárkit érintsen is.
Fürcht júniusi lemondólevelének szeptember közepén nyilvánosságra került részleteiben már azt állította, hogy a Legfőbb Ügyészség az aranykonvojügyben és a tiszás informatikusokkal kapcsolatos nyomozásban is informális nyomást gyakorolt a beosztott ügyészekre. A Legfőbb Ügyészség ezt visszautasította, és Fürcht állításait tényszerűen valótlannak nevezte.
A volt főügyész a múlt héten az ATV-ben arról beszélt, hogy felettesei szóban szabták meg, ki ellen lehet nyomozni, kit nem lehet kihallgatni, és milyen irányba haladhat az eljárás. Állítása szerint a beavatkozásnak így nem maradt írásos nyoma. Az ukrán pénzszállítókat képviselő Horváth Lóránt ügyvédi irodája másnap Fürcht nyilatkozatára hivatkozva feljelentést tett, és indítványozta a volt főügyész tanúkénti meghallgatását. A kapcsolódó feljelentések elintézésére a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséget jelölték ki.
Fürcht keddi levelében azt írja, hogy a májusi jelentése után olyan utasítást kapott, amely szerint a Legfőbb Ügyészség vezetőit még tanúként sem lehetett meghallgatni. Azt állítja, hogy Szathmáry István nemzetbiztonsági vezető szerepének vizsgálatát is ellenezte a felettes ügyészség, ő pedig ez ellen szóban és írásban tiltakozott. Szathmáry István amellett, hogy a köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltjének a testvére, az aranykonvojügy egyik gyanúsítottja is.
Fürcht Pál a szeptember 9-én ellene indult fegyelmi eljárása és Szathmáry Zsolt legfőbb ügyészi jelölése között is összefüggést sejt. Úgy véli, Lajtár István, a legfőbb ügyészi jogkört gyakorló helyettes addigra értesülhetett a várható jelölésről, és a fegyelmi büntetést már Szathmáry szabhatta volna ki. Ha ez így van, akkor nem találok szavakat erre – fogalmazott a KNYF volt vezetője, aki a legfőbb ügyész jelölési folyamata és az ellene indított fegyelmi eljárás közötti összefüggést feltételezésként fogalmazta meg, bizonyítékot azonban erre nem mutatott be.
Baka András köztársasági elnök szeptember 21-én jelölte Szathmáryt, akit az Országgyűlés hétfőn 138 nem szavazattal és egy tartózkodással elutasított. Baka a szavazás után azt mondta, hogy a jelölt hozzátartozójának aranykonvojügyben való érintettségét ismerte és mérlegelte. Fürcht erre reagálva hangsúlyozta: a vezető ügyészeknek tett májusi jelentése és júniusi lemondása hónapokkal megelőzte Szathmáry jelölését.
