Szűrös Mátyás: Véletlen volt, hogy pont október 23-án kiáltottam ki a köztársaságot
Szűrös Mátyás az Országgyűlés elnökeként rövid ideig ideiglenes államfőként funkcionált a rendszerváltás idején, így a volt MSZMP-s pártvezető kiáltotta ki 1989. október 23-án a harmadik magyar köztársaságot a Parlament erkélyéről a több tízezres Kossuth téri tömeg előtt. A jeles napról felidézett emlékei szerint a véletlen hozta így, hogy pont az 1956-os forradalom évfordulóján, október 23-án kiáltották ki a köztársaságot.
„Az előző napokban fogadta el a parlament az új alkotmányt és Németh Miklós miniszterelnök felszólalt, hogy az 56-os forradalomra való megemlékezés legyen a kettős ünneppel, a köztársaság kikiáltásával még ünnepélyesebb. Azt is ő javasolta, hogy mint az akkori Országgyűlés elnöke, délben kiáltsam ki a dolgozószobám erkélyéről, és tiszteletből, ne arról az erkélyről, ahol annak idején Nagy Imre állt” – mondta Szűrös, aki szerint felemelő érzés volt.
A politikus egy nemrég megjelent könyvében arról is beszélt, hogyan jellemezte Kádár Jánost, a forradalom leverőjét, a Kádár-korszak névadóját. „A többi kommunista vezetőhöz képest olvasott, értelmes ember volt, kiemelkedett közülük. Nem volt iskolázott, még érettségije sem volt, de jó eszű volt, aki autodidakta módon igyekezett képezni magát, rendelkezett bizonyos természetes intelligenciával, s az sem véletlen, hogy kiváló sakkozónak bizonyult. Kiemelkedő bűnei is voltak, kegyetlen tudott lenni, nemcsak Rajk Lászlóhoz, vagy Nagy Imréhez, vagy az 56-os forradalmárokhoz, de sok intézkedésével népéhez és annak társadalmához is. Ha korántsem olyan rettenetes formában, mint a Rákosi-rezsim idején, de folytatódott a hazug osztályharcos társadalomrombolás, az elhülyítő depolitizálás, fokozódott a nemzet erkölcsi hanyatlása. Próbált humánus lenni, de bizonyos helyzetekben rettenetesen elgyávult” – mondta az egykor Kádár lelkes híveként szolgáló Szűrös Mátyás, aki furcsa, ellentmondásos emberként jellemezte egykori főnökét.
