Kálnoki-Kiss Attila: nem egyes emberekre vonatkozik az összeférhetetlenségi javaslat
Nem egyes emberekre vonatkozik az a sportbeli összeférhetetlenségi törvényjavaslat, amelyet az Országgyűlés elé terjesztettek – jelentette ki Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár kedd reggel a Kossuth Rádióban.
A sportvezető szerint a tervezett jogszabály célja, hogy a sportszervezetek működését a fair play jellemezze, ne pedig a napi politikai kapcsolatok határozzák meg. Felidézte: a múltban – nemcsak az elmúlt 16 évben, hanem jóval korábban is – előfordult, hogy például dandártábornokok ültek bizonyos sportszervezetek élén, és azok jelentősebb részt szakítottak a közösből, mint más szervezetek.
Az államtitkár nem zárta ki, hogy a benyújtott javaslatban még lesz módosítás, de mint mondta, elfogadása és hatályba lépése után a korábbi és jelenlegi politikusoknak nyilatkozniuk kell arról, érintettek-e. Kálnoki-Kiss utalt arra is, hogy a javaslatot van, aki Lex Kubatovnak hívja, de hangsúlyozta: a törvényjavaslat nem egyes emberekre szól, hanem arra, hogy a sportszervezetek, egyesületek és szövetségek élén tapasztalt torzulások a jövőben ne forduljanak elő.
A miniszterelnök szeptember 18-án jelentette be, hogy a kormány szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezet be a sportban. Eszerint miniszter, államtitkár, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, pártelnök, kormánybiztos, miniszteri biztos, helyettes államtitkár és több más meghatározó állami vezető nem tölthet be vezető tisztséget olyan jelentős sportszervezetben, amely 500-nál több sportolót foglalkoztat.
Kálnoki-Kiss elmondása szerint összesen 174 olyan sportszervezet van, amely 500 versenyző fölötti taglétszámmal rendelkezik, rájuk vonatkozik a törvényjavaslat. Példaként Kisvárdát említette, ahol szerinte a politikai tőke határozta meg a sport fejlődését az elmúlt évtizedekben, és a helyiek azzal küzdenek, hogy nem tudják megtartani játékosaikat.
A nagy világversenyek költségvetésének vizsgálatáról szólva az államtitkár azt mondta: a versenyek jelentősen túlárazottak voltak, a most zajló vizsgálatok ezek okát derítik ki, és alapjukon pontos számokat is meg tudnak majd határozni. Az idei atlétikai Világdöntő kapcsán hárommilliárd forint sorsa továbbra is vitatott.
Kiemelte: a 2027-es világversenyeket – amelyekre még az előző kormány szerződött – megrendezik, de sokkal racionálisabb és észszerűbb költségvetéssel, a versenyek minőségének változása nélkül. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség élén történt vezetőcsere kapcsán úgy fogalmazott: kialakulóban van egy olyan közbeszerzési rend, amely jobban védi az állami forrásokat, és amelyben egy-egy rendezvény megszervezéséért legalább 10-12 cég versenyez majd.
Jogszabály szerint továbbra is az NRÜ szervezi az 500 millió forint fölötti állami rendezvényeket, köztük a sporteseményeket, ugyanakkor előkészítés alatt áll egy olyan jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy a szövetségek opcionálisan eldönthessék, igénybe kívánják-e venni az NRÜ-t – közölte az államtitkár.
Kálnoki-Kiss arról is beszélt, hogy a transzparencia jegyében hamarosan nyilvánosságra kerül a teljes tao-térkép. A szövetségekkel két hónapja folytatnak párbeszédet a megváltozó sportfinanszírozásról: a társasági adóból származó sporttámogatás január 1-jével megszűnik, helyette a kormány bejelentése szerint 150 milliárd forintos támogatást kap a sport.
Az államtitkár szerint a szövetségek felkészültek lesznek, mivel folyamatosan, közösen dolgozzák ki a tao kivezetését és a sportfinanszírozási rendszer átalakítását, heti rendszerességű üléseken. Június 30-ig még a szövetségek kapják a támogatásokat, azt követően pedig ők döntenek arról, milyen mértékben támogatják tagszervezeteiket. Kálnoki-Kiss szerint a kisebb, eddig csak taóból gazdálkodó szervezeteket megfelelő felkészítés után terelik rá az új rendszerre, és ez 1998 óta a legjelentősebb változás a magyar sportfinanszírozásban.
Zárásként kiemelte: folyamatosan vizsgálják a tao-támogatásokat, és bár ebben komoly lemaradás van, szeretnék feldolgozni a múltat.
