Figyelmeztetés az atomháború kockázatára
Carlo Rovelli olasz elméleti fizikus szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása akár a százszorosára is növelheti az atomháború kockázatát. A professzor, akinek tudományos bestsellerei magyarul is megjelentek, ősszel járt először Budapesten a Brain Bar vendégeként, és ott adott interjút.
A hidegháborús vezetők és a mai döntéshozók
Rovelli úgy véli, a jelenlegi politikai vezetők nem elég bölcsek, és nem érzik át olyan erősen a nukleáris katasztrófa veszélyét, mint elődeik, akik a hidegháborús években játszottak a tűzzel. A fizikus szerint nagyobb veszélyek leselkednek az emberiségre, mint fél évszázaddal ezelőtt.
A kíváncsiság és a tudomány hajtóereje
Az interjúban Rovelli arról is beszélt, hogy élete során mindig a rendkívüli kíváncsiság hajtotta, és ha exkluzív lehetőséget kapna arra, hogy belépjen egy fekete lyukba, természetesen megtenné. Szerinte a kíváncsiság mélyen belénk van kódolva, és különösen jellemzi az emberi fajt. A tudományt ennek az átfogó folyamatnak a részeként értelmezi.
A tudatlanság felismerése
A professzor szerint a tudósokat nem az különbözteti meg, hogy többet tudnak, hanem az, hogy sokkal inkább tudatában vannak annak, milyen mélységes a tudatlanságunk. Úgy fogalmazott: ha valaki azt gondolja, hogy mindent tud, akkor nincs oka kíváncsinak lenni. A világ rejtélyességének megélése a tudomány egyik legfontosabb hajtóereje.
Saját út a fizikához
Rovelli arról is mesélt, hogy fiatalon a barátai gyakran csodálkoztak azon, miért elegyedik szóba idegenekkel, ő pedig azt válaszolta nekik, hogy őket már ismeri, és most valaki mást szeretne megismerni. Hozzátette, hogy a megszerzett tudás és a megszokások néha akadályozzák a tudás gyarapítását, mert elzárnak az új távlatoktól.
