Fényérzékeny kísértetek és szellemképek a Fortepanon
A Halloween környékén gyakrabban futhatunk össze boszorkányokkal, kísértetekkel, hazajáró lelkekkel, vámpírokkal és lidércekkel. A Fortepan fotóarchívumában is érdemes utánuk kutatni: az összeállítás dermesztő csontvázakat, vintage töklámpást és szellemképeket is tartogat.
Ősi gyökerek és hazajáró lelkek
Az ünnep ősi népszokásokra vezethető vissza: a kelták így vették tudomásul a hideg és sötét évszak visszatérését, és tartottak attól, hogy az élők és a holtak világát elválasztó, ezen az éjszakán vékonynak képzelt határon a halottak szellemei is visszatérnek. A hiedelmek szerint főként azok járnak vissza, akik nem tudtak elköszönni az otthoniaktól, akiket méltatlanul temettek el, vagy akiknek nem teljesült az utolsó kívánságuk – de bosszúvágy vagy bűntudat is állhat a háttérben.
Faluban és kisvárosban ismertek voltak a családi vagy az egész közösséget ért tragédiák, a történeteket generációkon át mesélték. A híresebb kísértetek alakjai megrázó történetek nyomán születtek: olyanokéról, akik szerelmi bánatuk miatt lettek öngyilkosok, vagy akik erőszakkal, fiatalon haltak meg. Utóbbiakról azt tartották, hogy nem nyugodhatnak, és legalább addig, amíg éltek volna, vissza-visszalátogathatnak.
A szellemképek magyarázata
A szellemkép elnevezés beszédes, de rendszerint meg lehet találni a magyarázatot arra, miért romlott el egy felvétel: nem várt fénysugár esett a lencsére, vagy bemozdulás okozott szokatlan látványt. Előfordult dupla expozíció is, ami lehetett véletlen, de a fotós szándékos kísérletezésének eredménye is. A rontott képeknek rajongói és gyűjtői vannak, a Fortepanra is felkerült kétszáznál több ilyen fotó.
Amikor megjelentek az első kamerák, a közönség az objektívet csalhatatlannak gondolta, és az erre fogékonyak biztosra vették, hogy a képeken fel-feltűnő nyugtalanító dolgok is léteznek, csak az emberi szem nem láthatja azokat. A jelenségben üzletet szimatolók idővel szerkesztett, szépen kivitelezett okkult képekkel rukkoltak elő. A pareidolia jelensége – az agy mintázatfelismerő képessége – ma is „segíthet” abban, hogy fényképhibákat lássunk szellemeknek.
Kísértetjárta helyek
A régi, félreeső vagy sajátos jegyekkel bíró épületekről – főleg, ahol haláleset is történt – nagyobb valószínűséggel terjednek kísértettörténetek, mint újakról. A mezőhegyesi silótornyot bolondtoronynak hívják a helyiek, és a rossz emlékű épületre sok öngyilkosjelölt mászott föl. Vasszécsenyben, az Ó-Ebergényi-kastély üres szobáiból suttogást, folyosóin éjjelente lépteket hallottak; 1924-ben megölték a kastély tulajdonosát, és a cselédség a felbőszült szellemtől tartva nem mert végigmenni a folyosókon, a lámpákat sem merték eloltani.
A velencei Palazzo Dario történetében annyi gyanús haláleset bukkan fel, hogy a velenceiek inkább elkerülik a Canal Grandéra néző palotát. A siroki vár legendáiban beteljesületlen szerelem, párbaj és öngyilkosság szerepel, romos falain alkonyattájt ma is látni vélik az egykori várúrnő sziluettjét. A Kolozsvár melletti Hója-erdőről szóló szóbeszéd szerint egy pásztor és juhnyája egyszer nyomtalanul eltűnt a vadonban.
Boszorkányok, hollók és ördögök
Salgóvárral szemközt, a Kis-Salgón régen boszorkányok buliztak a szóbeszéd szerint, innen ered a Boszorkánykő elnevezés. Amikor 1969-ben az éjféli boszorkánytánchoz gyújtott kis tüzekről érdeklődtek Torják Mátyás számadó juhásztól, logikus magyarázattal szolgált: a frissen megnyírt birka fázik, így éjszaka is mozog, ezért a juhász is virraszt, és apró tüzeket gyújt, hogy melengesse átfázott csontjait.
A boszorkányokhoz kapcsolódó hiedelmek hasonlítanak a mindenszentek előestéjét átszövő elképzelésekhez, így helyet kaptak a Halloween-szimbólumok között, akárcsak a halottakra utaló csontváz motívum és a holló. A hollókői vár eredetlegendájában hollóvá változott ördögfiak szerepelnek. Az ördög figurája az egyházi eredetű általánosítás hatására – minden rossz az ördög műve – lépett elő, és ma előkelő helyen szerepel a Halloween-díszek között.
