Mit ünneplünk halottak napján és mindenszentekkor?
A halottainkra emlékezés időszaka két egymást követő napra esik a naptárban. Mindenszentek november 1-jére, halottak napja november 2-ára esik. Előbbi munkaszüneti nap, utóbbi viszont – ha úgy alakul a hét – munkanapnak számít. Idén mindenszentek vasárnapra, halottak napja hétfőre esik, így nem lesz hosszú hétvége. Hosszú hétvége akkor szokott kialakulni, ha november 1. csütörtökre esik, mert olyankor a pénteket pihenőnappá nyilvánítják, amit viszont le kell dolgozni. Legközelebb 2029-ben alakul így, akkor négynapos hétvége lesz november legelején.
A katolikus egyház tanítása szerint az élő és az elhunyt hívek közösséget alkotnak a „szentek egyességében”, amelynek lényege, hogy élők és holtak helytállnak és könyörögnek egymásért. Ez a közösség három részből áll: a küzdő egyházból, vagyis a földön élő lelkekből; a szenvedő egyházból, azaz a már elhunyt, de még a tisztítótűzben szenvedőkből; és a diadalmas egyházból, a mennyekbe jutott, üdvözült hívek társaságából.
Mindenszentekkor, november 1-jén a diadalmas egyház tagjait ünnepeljük: mindazokat a megdicsőült lelkeket, akik életszentségük okán vagy a tisztítótűzben megtisztulva már megérkeztek a mennyországba. Mivel megszámlálhatatlan sokaságról van szó, a naptár nem emlékezhet meg róluk külön, név szerint, ezért az övék ez a nap.
November másodika halottak napja. A 10-11. század fordulóján élt Szent Odilo clunyi apát fogalmazta meg először, hogy miután az egyház megemlékezik a mennyország minden szentjéről, másnap az összes elhunytról is emlékezzünk meg. Ez az 998-as kezdeményezés a bencések hatására a 11. században terjedt el széles körben. Az „egyesség” alapján tehát halottak napja a földön küzdők ünnepélyes megemlékezése a tisztítótűzben szenvedőkről.
A kronológiát nézve mindenszentek nemcsak a naptárban előzi meg a halottak napját. Eredete 609-re nyúlik vissza, amikor Szent VI. Bonifác pápa a Szűzanya és az összes vértanú tiszteletére szentelte a római Pantheont, majd ennek évfordulóit május 13-án kezdték ünnepelni. Bő évszázaddal később, III. Gergely pápa idején az ünnepet május 31-ére tették, és „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapja lett. IV. Gergely 835-ben november elsejére helyezte át és egyetemessé tette, Jámbor Lajos frank király, római császár pedig 835-ben az egész birodalomban elrendelte megünneplését. Elterjedését a Cluny bencéseknek köszönhetjük.
A halottakról való megemlékezés ősi időkre tekint vissza, a kereszténységben pedig a fentiek szerint vált egyetemessé. Mára halottak napja mellett mindenszentek visszaszorult, előbbi vigíliájává vált, a magyar néphagyomány sok helyen halottak hetének nevezi azt a hetet, amelyre ez a két ünnep esik. A 21. századra az egyházi ünnep egyértelműen vallástól, felekezettől és vallásosságtól függetlenül az elhunytakra való emlékezés, a róluk való gondoskodás idejévé vált.
