Elhagyatott az egykori balatoni luxusüdülő
A Kiskunhalasi Építőipari Vállalat (KUNÉP) a hatvanas években alakította ki vállalati nyaralóját dolgozói és családtagjaik számára egy egykori Balaton-parti majorság helyén. Az ikonikus belsőépítészeti dizájn a hetvenes évek végén végzett modernizálás és felújítás során született meg: a tervező az akkoriban világszerte hódító „space age”, azaz űrkorszak stílusjegyeit használta fel, ötvözve a korszak futurisztikus formavilágát a tipikus szocialista dizájnnal.
A rendszerváltást követően, a KUNÉP 1993-as megszűnése után az ingatlan magánkézbe került. Később a területen golfpályát is kialakítottak, az egykori vállalati üdülőépület pedig Kunép Panzió néven üzemelt tovább egy ideig, mielőtt végleg bezárt és elhagyatottá vált.
A társalgóban megállt az idő
A panzió legsokatmondóbb helyisége a társalgó, ahol a retró, űrkorszakos stílus az uralkodó. A mennyezetről narancssárga és fehér gömblámpák függenek sűrű, feszült rendben, mintha egy geometrikus gyümölcsös termései csüngenének a bonyolult, fehéren tekergő álmennyezeti struktúráról. Fényük már rég kialudt, de a formák ritmusa még mindig lüktet a térben.
Alattuk, a tapétázott falakon barna fasávok futnak függőlegesen, s közéjük szorítva fekete körök bámulnak a semmibe – akár egy elhagyatott mozgép vetítőlencséi, vagy egy régmúlt kor absztrakt, ritmikus kísérletei, amelyek az emberi tekintetet keresték, de mára csak a csendet bámulják. Középen, a kopott, csíkos szőnyegen zöld, bolyhos fotelek állnak körben, mint egy néma tanács tagjai. A falra szerelt, barna polcrendszerek és a sötét tónusú tálalószekrény nyitott rekeszei úgy tátonganak, mint a titkokat vesztett fiókok.
Nincs jelen ember, mégis minden az emberről mesél. Az elhagyatottság ezen a helyen nem pusztulás, hanem egyfajta makacs, mozdulatlan büszkeség: a hetvenes évek futurisztikus álma, a modernitás akkori ígérete itt maradt ezen a helyen, magára hagyva, hogy az utókor számára ne csupán egy elhagyott, régi nyaraló, hanem egy letűnt korszak tárgyi emlékműve legyen.
A golfpálya története
A terület felvásárlása a balatongyöröki Becehegy lábánál már 1989-ben megkezdődött, kifejezetten golf- és üdülőkomplexum kialakítása céljából. Magát a Golfclub Imperial Balaton Sportegyesületet 1999-ben alapította meg az osztrák tulajdonos és elnök, Helmut Kröpfel, azzal a vízióval, hogy a golfot és a Balaton egyedülálló panorámáját ötvözze.
A több mint 70 hektáros, klasszikus links stílusú, vízparti panorámás golfpálya 2009-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Egyedülállónak számított, mivel a létesítményhez saját privát strand és saját vasúti megállóhely is tartozott a pálya mellett elhaladó északi vasútvonal mentén. Bár a terveken egy 18 lyukú bajnoki pálya szerepelt, végül egy technikás, homokbunkerekkel nehezített 9 lyukú pálya épült meg. Működött itt professzionális golfakadémia, rendeztek footgolf-bajnokságokat és klubtornákat, sőt még 2018-ban is új elektromos golfautó-flottát szereztek be.
A hanyatlás és a bezárás
Amikor a kezdeti golf-lelkesedés alábbhagyott, és a bevételek elmaradtak a várttól, pénzügyi problémák jelentkeztek. Helmut Kröpfel később átadta a családi birodalmat gyermekeinek, akiket a hírek szerint nem érdekelt a golfsport. A pálya a 2019-es szezonra már nem nyitott ki, a kapuk zárva maradtak.
A pálya teljesen elnéptelenedett, a fű és a természet fokozatosan visszahódította a területet, az egykori klubház és a kiszolgáló épületek pedig elhagyatottan állnak a bezárt, kamerákkal és riasztókkal őrzött magánterületen. 2021-ben a területet hatalmas összegért, mintegy 6,5 millió euróért hirdették meg eladásra, de már nem sportlétesítményként, hanem lakópark építésére alkalmas vízparti fejlesztési területként. Az önkormányzat időközben módosította a terület besorolását, ami lehetővé teszi üdülőházak és lakóövezetek építését, bár ezt a helyiek a környék nyugalmát féltve éles tiltakozással fogadták.
