Az angol sajtó ünnepli Harry Kane Aranylabdáját
Harry Kane, a Bayern München 33 éves angol csatára először nyerte el az év legjobb játékosának járó Aranylabdát. Az angol sajtó kiemelten foglalkozik a sikerrel, hiszen 25 év után nyerte el honfitárs a trófeát.
A Telegraph szerint a sok gúnyolódás után a csatár mindenkinek megmutatta, mire képes. A Guardian szerint a díj felért egy koronázási pillanattal, a Daily Mail pedig úgy látta, a díjat egy olyan ember kapta, aki a legnagyobb profi, és mindent megtett a tehetségéért, a futballnak szentelte az életét.
A BBC „Kane véget vet Anglia 25 éves várakozásának” címmel ünnepelte a válogatott klasszis Aranylabda-győzelmét, és már azt elemezte, sikerülhet-e Kane-nek dupláznia 2026-27-ben. A csatár ebben a szezonban az első 12 Bayern-mérkőzésén 10 gólt szerzett, a Nemzetek Ligájában négy összecsapáson hatszor volt eredményes, így 16 meccsen 16 gól a mérlege. Lionel Messit és Cristiano Ronaldót leszámítva legutóbb Marco van Basten nyerte meg két egymást követő évben az Aranylabdát, 1988-ban és 1989-ben.
A The Telegraph szerint Kane a díjátvételkor azt mondta: „Wow, wow, wow”, majd szívből jövő beszédet mondott, amelyben a hangja is megremegett. A díjat abban a városban vehette át, ahol pályafutása során a legtöbb gólját szerezte. A lap szerint aligha lett volna esélyes az elismerésre, ha nincs elég bátorsága ahhoz, hogy 19 év után elhagyja a Tottenham Hotspurt, és Németországba költözzön.
„Sokan csak gúnyosan mosolyogtak, amikor Kane a 2018-as világbajnokság előtt az angol válogatott sajtótájékoztatóján kijelentette: ő lehet a torna gólkirálya. Aztán pontosan ez történt. Valószínűleg azon is sokan gúnyolódtak, amikor felmerült, hogy egy nap őt választják majd a világ legjobb játékosává, és ő nyeri el az Aranylabdát. Ám ő mindezt elérte” – írta a Telegraph.
Koronázási pillanat a Guardian szerint
A Guardian azt írta, Kane a Bayernben sokoldalú játékával, kreativitásával, intelligenciájával és profizmusával gyorsan a Bundesliga kedvencévé vált. A lap felidézte, hogy a Bayern három évvel ezelőtt rekordösszegű, 100 millió eurós átigazolási díjat fizetett érte, ami megszakította a klub szokásos igazolási gyakorlatát, és némi aggodalmat keltett, tekintve, hogy Kane akkor már 30 éves volt. Hozzátették: az, hogy ezt a kiadást ma már teljes mértékben indokoltnak tartják, jól mutatja, milyen nagy szerepet játszott a pályán és azon kívül egyaránt.
A cikk szerint Aranylabdásként Kane egy kiváltságos társaságba lépett be, egy olyan díj örököse lett, amely oly sok éven át a Messi–Ronaldo kettős uralma alatt állt. Tágabb értelemben a díj felért egy koronázási pillanattal: 16 éves profi karrierje során, amely magában foglalta a Leyton Orientnél és a Millwallnál töltött kölcsönjátékokat, a Premier League-ben való érvényesülésért elvégzett kemény munkát, most az elit futballisták sorába került.
„Nem tomboló nárcisztikus, mint Ronaldo”
A Daily Mail szerzője, Oliver Holt szerint Harry Kane Aranylabda-győzelme igazolást jelent egy olyan szupersztár számára, aki csendes kiválóságot sugároz, és kerüli a harsány botrányokat, egyúttal győzelem az angol labdarúgás számára is. A szerző felidézte azt a pillanatot, amikor 2024. július 10-én, azt követően, hogy Kane és Ollie Watkins góljaival Anglia legyőzte Hollandiát, és bejutott a 2024-es Európa-bajnokság döntőjébe, együtt vacsorázhatott Kane feleségével, Katie Goodlanddel és családjával. Beszélgettek a csatár müncheni életéről, szóba kerültek a kritikák, de semmiféle keserűséget nem érzett bennük.
„Rájuk gondoltam, amikor végre megnéztem a Dear England című darabot, amelyet James Graham írt, és amely Kane karakterét ostoba és unalmas alaknak ábrázolta. Ez annyira durva és faragatlan volt, hogy elrontotta az egész darabot. Rájuk gondoltam, amikor láttam, hogy Kane-t bírálják azért, mert a Spurs-től a Bayern Münchenhez igazolt, majd első szezonjában nem sikerült megnyernie a Bundesligát. Rájuk gondoltam, amikor az emberek kinevették, hogy soha nem fog trófeát nyerni” – írta Holt.
Kane az első angol, aki elnyerte az Aranylabdát Michael Owen 2001-es győzelme óta. Rajta kívül honfitársai közül csak hárman győztek: Sir Stanley Matthews (1956), Sir Bobby Charlton (1966) és Kevin Keegan (1978 és 1979). A Daily Mail szerint Kane győzelme egy olyan játékos győzelme, aki helyesen cselekedett, aki nem egy tomboló nárcisztikus játékos, mint Ronaldo, hanem visszafogott és szerény, a legnagyobb profi, aki mindent megtett a tehetségéért és a futballnak szentelte az életét.
