Térképre kerültek a sport-tao támogatások
A Miniszterelnökség interaktív térképen foglalta össze, hogy az Orbán-kormányok idején mely településekre és szervezetekhez mennyi pénz jutott a sport-tao támogatásokból.
A gyűjtés a sportági szövetségek és a minisztériumok nyilvános programlistái alapján készült, a hat látvány-csapatsportág – a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong és a röplabda – támogatásait dolgozta fel.
Az adatok szerint tizenegy év alatt összesen 1408 milliárd forintnyi támogatási igazolást adtak ki a rendszerben. Az összesítés során 28 712 sornyi adatot vizsgáltak át, amelyből az átfedések kiszűrése után 28 688 önálló programot és 3119 kedvezményezettet állapítottak meg. Az összesített adatok a kiadott igazolások értékét mutatják, nem a ténylegesen megérkezett vagy elköltött összeget.
A legtöbb forrás, 120 milliárd forint a Magyar Labdarúgó Szövetséghez érkezett. A második helyen a kézilabda, a harmadikon a koszlabda szövetség áll, 56, illetve 49 milliárd forinttal. Őket nem sokkal lemaradva a negyedik helyen a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia fenntartója, a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány követi, amelyhez 45 milliárd forint érkezett.
Január 1-jétől a tao-rendszer megszűnik, helyette 150 milliárd forint érkezik a sportba közvetlenül a költségvetésből. A 2027-es költségvetést bemutató parlamenti beszédében Magyar Péter azt mondta: kormánya vállalja a sport támogatását, megszünteti viszont a taofinanszírozás átláthatatlan, követhetetlen és korrupt rendszerét. A kormányfő azt is bejelentette, hogy a taoforrások helyett az állam a következő évben 150 milliárd forintnyi közvetlen költségvetési támogatást biztosít a sportszervezeteknek, a teljes állami sportköltségvetés volumene pedig összesen 453 milliárd forint lesz.
