Így lett egy indiai növény a magyar város jelképe
Hévízről elsősorban a meleg vizű tó és a víz felszínén lebegő rózsaszín virágok jutnak eszükbe az embereknek. A látványos növények azonban nem mindig tartoztak a tó élővilágához: az indiai vörös tündérrózsa meghonosítása a 19. század végén kezdődött, és egy magyar botanikus kitartó munkájának köszönhetően sikerült. Azóta a virág a város egyik legismertebb jelképévé vált.
A Hévízi-tóban már a 19. század elején is éltek tündérrózsák. Richard Bright angol orvos és utazó 1815-ben megjelent könyvében is megemlítette a virágokat. Akkoriban az őshonos fehér tündérrózsa díszítette a tavat, amelynek állománya mára nagyrészt a kifolyócsatornában található meg.
Az egzotikus fajok meghonosításával az 1800-as évek végén kezdtek komolyabban próbálkozni. A feladatot Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára vállalta magára. 1898-ban a budapesti egyetem botanikus kertjéből szerzett trópusi tündérrózsák gyöktörzsdarabjait ültette a tó iszapjába. A kísérlet sikerrel járt: az indiai vörös tündérrózsa első virága 1898. július 25-én, 33 nappal a telepítés után nyílt ki Hévízen.
Lovassy Sándor más fajokkal is próbálkozott, köztük kék tündérrózsákkal és az óriási amazonasi tündérrózsával, de ezek nem tudtak tartósan megtelepedni. Az indiai vörös tündérrózsa viszont alkalmazkodott a tó sajátos körülményeihez, és idővel a város egyik legjellegzetesebb természeti látványosságává vált.
Az indiai vörös tündérrózsa eredeti élőhelye a trópusi Kelet-India, Bengália. A meleg, sekély vizeket kedvelő növény virágai késő este bontják ki szirmaikat, majd másnap délelőtt vagy a kora délutáni órákban becsukódnak. Borús időben tovább is nyitva maradhatnak. A virágzás hónapokon át tarthat, általában késő tavasztól őszig. Egy-egy virág csak néhány napig látható teljes pompájában, miközben a növény újabb és újabb leveleket, virágokat fejleszt.
A tündérrózsák szerepe a látványon túl is jelentős. A vízfelszínt borító levelek árnyékolják a tavat, ezzel mérséklik a víz lehűlését. A tó fenekén elterülő gyöktörzsek és indák a gyógyiszap védelmében is szerepet játszanak.
A Hévízi-tó tündérrózsái különleges természeti értéket képviselnek. A növények állományát kártevők is veszélyeztethetik, ezért megóvásuk folyamatos odafigyelést igényel. A tó érzékeny élővilága miatt a védekezés során a természetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. A virágokat és a növények részeit nem szabad leszakítani vagy bolygatni.
