Sok száz madár tetemét találták az Alföldön
A középfeszültségű elektromos hálózat egyes részeit mérték fel három alföldi tájegységben október folyamán. A felmérések során több száz elpusztult madár és emlős teteme került elő, köztük fokozottan védett ragadozómadaraké is.
Az elektromos szabadvezetékek madarakra gyakorolt hatása nem új keletű természetvédelmi probléma. Magyarországon a középfeszültségű légvezeték-hálózat jelentős bővülése az 1950-es és 1960-as évekre tehető, ezzel párhuzamosan a légvezetékek madárvilágra gyakorolt kedvezőtlen hatásai is egyre jelentősebb kérdéssé váltak. A hazai középfeszültségű szabadvezeték-hálózat több mint 50 000 kilométer hosszan húzódik, és mintegy 700 000 oszlopot foglal magába.
Októberben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület az illetékes nemzeti park igazgatóságokkal együttműködve országszerte végzett középfeszültségű oszlopfelméréseket. Ennek eredményeként több mint 3200 oszlop madártani hatásáról és a rajtuk található madárvédelmi eszközök állapotáról állnak rendelkezésre adatok.
A felmérések helyszínei alföldi síkvidéki területek voltak: a Jászság, a Borsodi-Mezőség és a Dévaványai-sík. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységében 1414 oszlopot jártak be egyenként, mintegy 150 kilométernyi vezetékszakaszon. Itt 185 madár és 4 nyest teteme került elő, a védett és fokozottan védett fajok összesített természetvédelmi értéke elérte a 6 600 000 forintot.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság társszervezésében megvalósuló jászsági eseménynek a Sasközpont adott otthont. A 464 oszlop felmérése során összesen 105, áramütésben vagy vezetéknek repülés következtében elpusztult állat teteme került elő, összesített természetvédelmi értékük 3 300 000 forint.
A vizsgált oszlopokon a madártetemek aránya a Dévaványai-síkon volt a legrosszabb: a felmért 403 oszlop alatt 233 állat teteme került elő. A hagyományos felépítésű, madárvédelmi kezelést nem kapott vezetékszakaszokon sokkal több madár pusztul el; itt olyan ragadozómadarak is előkerültek, mint a kerecsensólyom, a parlagi sas és a rétisas. Ezen a területen a védett és fokozottan védett fajok összesített természetvédelmi értéke 18 525 000 forint.
A három felmért területen összesen 290 védett vagy fokozottan védett madár- és emlősfaj pusztulásáról vannak adatok, összesített természetvédelmi értékük meghaladja a 28 millió forintot. Az országos felmérések során több mint 750 áramütésben vagy vezetéknek repülés következtében elpusztult madár és emlős – nyest, nyuszt – teteme került elő.
A pusztulásos adatokat minden esetben hivatalosan beküldik az áramszolgáltató vállalatoknak és az illetékes kormányhivataloknak, így a veszélyes szakaszok madárbarát átalakítását ezen adatok figyelembevételével végzik. A legutóbbi kimutatás szerint még mindig sok gólya pusztul el áramütéstől.
Az elektromos hálózat különösen nagy hatással lehet az olyan madárfajokra, amelyek természetes állományai kis egyedszámúak. Ilyen a fokozottan védett kerecsensólyom is, amely gyakran használja a középfeszültségű vezetékek tartóoszlopait kiülőhelyként, és az oszlopokon tartózkodva áramütést szenvedhet, amely legtöbbször végzetes. A faj megőrzésének egyik kulcsfontosságú eleme a veszélyeztető tényezők ismerete és mérséklése; ennek keretében a LIFE SakerRoads projekt révén több éve szervezetten mérik fel a középfeszültségű hálózat egyes részeit.
