Kezdőlap Fenntarthatóság Miért nem esett eső egész nyáron? Szakértő magyarázza

Miért nem esett eső egész nyáron? Szakértő magyarázza

által Tamas
Miért nem esett eső egész nyáron? Szakértő magyarázza

Miért nem esett az eső egész nyáron?

Az elmúlt években Magyarországon egyre nagyobb kihívást jelentenek a tartós csapadékhiányos időszakok és az ismétlődő aszályok. A globális felmelegedés hatására a légkör egyre több vízgőzt képes befogadni, ez azonban nem feltétlenül eredményez több csapadékot: a jelenség hátterében a légköri vízkörforgás és a nagytérségű légköri áramlási rendszerek változásai állnak.

A levegő vízgőzbefogadó képessége szoros összefüggésben áll a hőmérséklettel: 1 °C-os hőmérséklet-emelkedés megközelítőleg 7%-kal növeli a telítési vízgőztartalmat. Ez azonban nem jelenti automatikusan a csapadékképződés fokozódását. Ha a levegő felmelegedésével nem tart lépést a tényleges nedvességtartalom növekedése, csökkenhet a relatív páratartalom, és nehezebben alakulhatnak ki a felhő- és csapadékképződés feltételei. A kevesebb felhőzet miatt fokozódhat a napsugárzás felszínt melegítő hatása, ami tovább növeli a párolgási igényt és gyorsítja a talaj kiszáradását.

A Kárpát-medence csapadékellátását három, egymással összefüggő légköri folyamat határozza meg: a féltekék léptékében zajló nedvességszállítás, a mérsékelt övi légköri cirkuláció és a helyi csapadékképződés. A trópusi térségekből származó vízgőz észak felé áramlását akadályozhatja a leszálló légmozgásokkal jellemezhető száraz övezet, valamint a szubtrópusi magasnyomású övezet megerősödése és az Atlanti-óceán fölé kiterjedő blokkoló anticiklonok.

A mérsékelt övi cirkulációban meghatározó szerepük van a nyugati szeleknek és a ciklonoknak. Amikor a nyugati szelek öve és a ciklonpályák északabbra tolódnak, a Kárpát-medencét gyakran csak a frontok déli pereme éri el, így kevesebb csapadék hullik. A 2026-os nyári időjárási helyzetekben is megfigyelhető volt, hogy a nedvesség jelentős része északabbra szállítódott, és ott csapadékként kihullott, így a térségünkbe érkező légtömegek már szárazabbak lehettek. Ezt a hatást a Kárpát-medence domborzata tovább erősítheti.

A tartós csapadékhiány bizonyos körülmények között erősítő tényezője is lehet az aszályos időjárásnak. A talaj kiszáradásával csökken a párolgásra rendelkezésre álló víz mennyisége, kevesebb gomolyfelhő képződhet, ami tovább növeli a besugárzást és fokozza a kiszáradást. A folyamat különösen erőteljessé válhat tartós anticiklonális helyzetekben, az úgynevezett hőkupolák kialakulásakor, amikor a magasban létrejövő stabil légréteg akadályozhatja a mélyebb feláramlásokat. Mindez olyan önmagát erősítő folyamatot eredményezhet, amelyben a csapadékhiány, a talajnedvesség csökkenése, a felhőzet hiánya és a fokozódó felmelegedés egymás hatását erősítik.

A légköri vízkörforgás változásai arra hívják fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági vízhiány nem kizárólag a lehulló csapadék mennyiségétől függ. Legalább ilyen fontos annak időbeli eloszlása, a párolgási viszonyok alakulása, valamint a talaj és a táj vízmegtartó képessége.

Ezt is kedvelheted