A száj- és körömfájás: halálos ítélet a szarvasmarhák számára
A ragadós száj- és körömfájás jelentette fenyegetés drámai hatásokat gyakorol a szarvasmarhaállományra, miközben a védőoltások használata szinte lehetetlen küldetés az Európai Unión belül. Az eredmény? Az érintett állatok sorsa gyakorlatilag megpecsételődött, hiszen a vakcinázott példányokat is le kell ölni, hogy a járványmentesség elérhető legyen.
Az EU szigorú szabályozásai szerint a fertőzött állatokat nemcsak elszigetelik, hanem megsemmisítik. A vakcinázás lehetősége ugyan elméletileg létezik, de kizárólag az Unió jóváhagyása mellett alkalmazható, és csak különleges esetekben. A vakcinák nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, ráadásul az oltott állatok leölése is követelmény, hogy megújulhasson az országok járványmentességi státusza. A rendszer mechanizmusai hideg és könyörtelen döntéseket követelnek az állattenyésztőktől.
Miért nem használják a vakcinát?
Az EU döntése mögött egy egyszerű, de brutális logika rejtőzik: a vakcinázott állatok továbbra is hordozhatják a vírust, mely bonyodalmakat okozhat a kereskedelemben. A betegséggel szemben álló országok nem fogadják be a vakcinázott állatokat, mert lehetetlen egyértelműen megállapítani, hogy az állat valóban átesett-e a fertőzésen, vagy csak oltást kapott. Ez a szabályozás gyakorlatilag rabul ejti az érintett állattartókat.
Medgyasszay László, az állategészségügy egyik ismert alakja emlékeztetett arra, hogy az 1970-es években már léteztek hatékony vakcinák. Akkor a védekezés sikeres volt, és a járványokat gyorsan felszámolták. Azóta azonban az ilyen típusú oltások alkalmazása megszűnt, részben köszönhetően a megbetegedések hiányának. Most újra előtérbe kerül a kérdés, de az eljárások évtizedes távlatban rögzült szabályokon alapulnak.
A megsemmisítés kegyetlen logikája
A hatóságok a biztonságos eljárásokkal védekeznek a járvány terjedése ellen, amely a dögkutak használatát is magában foglalja. Az állattetemeket nem égetik el, hanem közeli területeken földi eltemetést alkalmaznak. Az állati hulladékokat kezelő ATEV Zrt. szerint ezek a temetők kizárólag járványügyi intézkedések során használhatók, hiszen a hatóságok járványvédelmi prioritást élveznek.
Az ilyen szigorú módszerek logisztikai problémákat, és nem kevésbé érzelmi megpróbáltatásokat hoznak az állattartóknak, akik nemcsak gazdasági veszteséget szenvednek el, hanem végignézik állományuk könyörtelen megsemmisítését is. A jelenség hatására a helyi gazdák jogosan teszik fel a kérdéseket: miért nem lehet más megoldásokat keresni?
Egy lehetetlen helyzet ára
A jelenlegi szabályozás alapja az a feltételezés, hogy járvány esetén csak és kizárólag a betegségtől való teljes „megtisztulás” garantálhatja a kereskedelmi szankciók feloldását. Az EU vakcinabankjából beszerezhető oltóanyagok korlátozott hozzáférése tovább szűkíti a választási lehetőségeket. Az Agrárminisztérium álláspontja szerint a vakcinázási döntéseket az aktuális járványügyi helyzet határozza meg, de az oltóanyagok tényleges alkalmazása mindig késve érkezik, kármentesítésként szolgálva a gócok felszámolásakor.
Magyarország, akárcsak más EU-tagállamok, hozzáférhet az EU vakcinabankjához, de a folyamat grandiózus adminisztratív és szakmai akadályokkal terhelt. Minél több állatot vakcináznak, annál nehezebb és időigényesebb lesz visszanyerni a betegségtől mentes státuszt. Az elmúlt évtizedek járványmentes „aranykora” után a helyzet most sokkal sötétebb jövőt fest az állattartóknak.
Forrás: 24.hu/belfold/2025/03/20/szaj-koromfajas-jarvany-szarvasmarha-vakcina-eu-agrarminiszterium/
