Kiderült, mi történik a levegőt szennyező részecskékkel, miután belélegezzük őket
Tizenegy éven át vizsgálták magyar kutatók, hogy mi történik a levegőt szennyező mikroszkopikus szemcsékkel, miután belélegezzük őket. Az eredmények szerint a különböző forrásokból származó részecskék az emberi légzőrendszer különböző pontjain, eltérő arányban ülepednek le, így egészségünkre is más-más hatással lehetnek.
A kutatók öt csoportba sorolták a részecskéket: a nem szennyezőforrásból származó, a légkörben képződő részecskék; a közúti közlekedésből származó félillékony részecskék; a közúti közlekedésből származó, korommagot tartalmazó részecskék; a szennyező gázokból képződő másodlagos szervetlen aeroszolok; valamint a szilárd fosszilis tüzelőanyagok és a biomassza égetéséből származó részecskék csoportja.
A belélegzett részecskék egy része a kilélegzett levegővel távozik, mások azonban tartósan a légzőrendszerben maradnak. Ezek egy része már a felső légutakban kiülepedik, mások mélyebbre jutnak a tüdőben.
Legnagyobb arányban a légkörben újonnan képződő, valamint a közlekedésből származó félillékony részecskék halmozódnak fel, legkisebb arányban pedig a fűtési időszakhoz köthető, szilárd tüzelőanyagok égetésével létrejövő részecskék. Ha viszont a tüdőben lerakódó részecskék összesített felületét vizsgáljuk, a fűtési időszakhoz kapcsolódó és a közlekedési eredetű, korommagot tartalmazó részecskék adják a legmagasabb értékeket.
A lerakódás helyét az is befolyásolja, milyen fizikai aktivitást végzünk a belégzés közben. Intenzívebb mozgás során a részecskék többsége a tüdő mélyebb területein, a léghólyagocskák régiójában telepszik meg, és a fokozott légzés miatt ugyanannyi idő alatt több részecske is kiülepedhet. Légszennyezett környezetben végzett sportolás ezért a tüdő mélyebb területeit nagyobb részecsketerhelésnek teheti ki.
A kutatók a részecskék egészségkárosító hatását közvetlenül nem vizsgálták, megállapításaik azonban segíthetnek jobban megérteni a légszennyezés egészségügyi kockázatait, és hozzájárulhatnak hatékonyabb levegőminőség-védelmi intézkedések kidolgozásához.
