Drogokat és alkoholt adtak az áldozati gyerekeknek az inkák
Újabb részletek derültek ki az Inka Birodalom capacocha nevű rituáléjáról: lengyel kutatók nyolc, csaknem ötszáz évvel ezelőtt az Andok hegycsúcsain feláldozott gyermek múmiájának haj- és körömmintáit vizsgálták meg.
A korábbi kutatásokból már ismert, hogy az áldozatok kiválasztásában olyan szempontok játszottak szerepet, mint a kivételes szépség és a fizikai tisztaság. A gyerekeket gyakran a birodalmi fővárosba, Cuscóba vitték, ahol szertartásokon vettek részt, majd a birodalom szent helyeire indították őket. Ezek a körmenetek hónapokig is eltarthattak, nagy távolságokat és nehéz terepet bejárva. A legszentebb helyek közül több is magasan, az Andok hegyeiben volt, ahol a gyerekeket finom textíliákkal, kerámiákkal és más emléktárgyakkal együtt temették el.
Régóta tudott, hogy a gyerekek haláluk előtt drogokat kaptak: több múmián is találtak kokain- és alkoholnyomokat. A Varsói Egyetem régésze, Dagmara Socha szerint a fő kérdés az volt, milyen pszichoaktív szereket adtak a gyerekeknek a rituálé során, és ezek milyen célt szolgáltak.
A szaklapban megjelent kutatás szerint a mintákat számos pszichoaktív vegyületre tesztelték, köztük stimulánsokra, hallucinogénekre és gyógynövényes anyagokra. A kokainfogyasztás széles körben elterjedt volt: hat hajmintában kokaint és annak benzoilekgonin metabolitját észlelték. A kokalevelek rágását az elméletek szerint az utazással járó éhség és fáradtság elnyomására használták.
A kutatók kokaetilént is kimutattak néhány gyermek mintájában. Ez a vegyület a májban termelődik, amikor a kokain és az alkohol egyszerre van jelen a szervezetben, ami arra utal, hogy ezek a gyerekek mindkettőt fogyasztották. Az alkoholt valószínűleg chicha formájában, erjesztett kukoricasörként adták nekik, amelynek fontos szerepe volt az inka vallási szertartásokban.
Különösen meglepő eredmény származik egy 14 éves lány, Juanita körméből: a harmin nevű pszichoaktív vegyületet mutatták ki, amely számos növényben megtalálható, többek között az Amazonas esőerdejében őshonos Banisteriopsis caapi kúszónövényben, amelyet ayahuasca készítéséhez használnak. A kutatók nem tudták pontosan meghatározni, hogy a lány melyik növényt fogyasztotta, de két másik, az Ampato-hegyről származó gyermekmúmiában is találtak már hasonló anyagot. Ez felveti annak lehetőségét, hogy az Amazonasból származó növényeket rituális használatra szállították az Andokba.
A szakértők szerint a gyermekek felkészítése az áldozatra sokkal változatosabb lehetett, mint korábban gondolták. Bár számos hallucinogén anyagot, köztük meszkalint, DMT-t és bufotenint is vizsgáltak, ezekből nem találtak nyomokat az elemzett mintákban. Socha és kollégái nem tudták kizárni a rituálé utolsó szakaszában történt egyszeri használat lehetőségét, a hallucinogének hiánya azonban arra utal, hogy a gyerekek elsősorban az andoki utazás fizikai és érzelmi nehézségeinek enyhítésére kaphattak drogokat, nem pedig hallucinációk kiváltására.
