Rengeteg többlethalálozást okozott az idei hőhullám
A 2026-os nyár sok szempontból történelmi volt: a tavak és folyók vízszintje sok helyen negatív rekordot döntött, több országban pedig évtizedes hőmérsékleti rekordok dőltek meg.
Brit kutatók becslése szerint a hőség 854 európai városban több mint 50 ezer ember halálát okozta 2026 nyarán. A Nature Health tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint ez a szám jelentősen meghaladja a 2022-es és a 2003-as korábbi rekordokat. A vizsgálatot végző tudósok különböző városok és korcsoportok hőmérsékleti, valamint halálozási adatait elemezték, hogy megbecsüljék a június és augusztus közötti, hőséggel összefüggő halálesetek számát.
A szakemberek mérései szerint az egymillió főre vetített halálozás Magyarországon volt a legkiemelkedőbb mértékű a június végi és az augusztus elejei időszakban.
A londoni kutatók az éghajlati attribúciós modelleket ötvözték a hőmérséklet és a halálozás közötti összefüggésre vonatkozó adatokkal. Az eredmények szerint Európa 30 országának 854 városi területén 50 391 haláleset írható a magasabb hőmérséklet számlájára. A halálesetek közel egyharmada a júniusi hőhullám idején, június 17. és július 1. között történt.
A legmagasabb halálozási arány a 85 éves és annál idősebb korosztálynál jelentkezett: ez összesen mintegy 22 500 főt jelent. A 20 és 44 év közöttiek csoportjában körülbelül 833 hőséggel összefüggő halálesetet regisztráltak.
A kutatók megjegyezték, hogy a vizsgálat csak a városi lakosságra terjed ki, amely a teljes népesség 40 százalékát teszi ki, így a hőség miatti halálozási arány ennél jóval magasabb lehet. A most nyáron rögzített adatok azonban így is negatív rekordnak számítanak: a kontinens két leghalálosabb nyara 2022-ben, illetve 2003-ban volt, előbbiben becslések szerint 29 480, utóbbiban pedig mintegy 28 462 ember vesztette életét.
Belgiumban az elmúlt 26 év hőhullámait tekintve az idei alatt történt a legnagyobb arányú többlethalálozás.
