Újabb fejezet a Paks II. saga-ban: Orosz kivonulás és szankciók árnyékában
A Paks II. Atomerőmű építése ismét reflektorfénybe került, ezúttal egy váratlan, de talán nem teljesen meglepő fordulattal. Az AO Energoszpecmontazs, az egyik orosz alvállalkozó, befejezi működését Magyarországon. Az anyacég januárban végelszámolást rendelt el a Paksi Ipari Parkban bejegyzett magyar leányvállalatával kapcsolatban. Az események mögött meghúzódik az Európai Unió legfrissebb szankciós politikája, amely az orosz vállalat működését nagyrészt ellehetetlenítette.
Paksi fióktelep a szankciós döntések szorításában
A cég bezárása részben adminisztratív döntés, részben azonban kényszerű lépés eredménye. Az AO Energoszpecmontazs nem tudja ellátni alapvető pénzügyi műveleteit, mivel az Európai Unió úgynevezett „barátságtalan listájára” helyezte. Ez természetesen magával vonja a kérdést: ha az egyik fő résztvevő távozása akadályt jelent az építkezés folyamatában, mi lesz az immár régóta húzódó projekt jövője?
Mit jelent a magyarországi kivonulás?
A Roszatom magyar képviselete szerint az Energoszpecmontazs távozása nem végleges, és adott esetben visszatérhetnek, amint a geopolitikai helyzet és a szankciók engedik. Véleményük szerint az eddig vállalt feladatokat teljesítik, miközben a projekt jelenlegi szakasza – amely egyébként főként előkészületeket foglal magában – az ő aktív részvételük nélkül is folytatódhat.
A háttérben húzódó gazdasági anomáliák
Érdekes adat, hogy a cég 2021-es alapítása óta nem könyvelhetett el árbevételt. Nem az építkezési gödör kialakításában vett részt, hanem későbbi fázisokat céloztak meg vele, például a szerelési munkálatokat. Ez azonban kérdéseket vet fel a projekttel kapcsolatos tervezésről és kivitelezésről. Eközben a fővállalkozó ASZE Rt., amely szintén orosz cég, jelentős, 39,5 milliárd forintos bevételt ért el 2023-ben, de többmilliárdos veszteséget is feljegyzett.
Tőkeemelés: Megoldás vagy újabb probléma?
A fővállalkozó ASZE Rt. tavaly szeptemberben gigantikus, 140 milliárd forintra emelkedett jegyzett tőkével próbálta stabilizálni pozícióját. Ez az összeget azonban nem világos, hogyan és milyen célokra fordították, különösen egy olyan törékeny környezetben, ahol a szankciók folyamatosan korlátozzák az orosz cégek mozgásterét. A projekt gazdasági keretei így inkább mutatnak instabilitást, mint tényleges előrelépést.
A kétségek és a valós történések harca
Hacsak a jelenlegi geopolitikai dinamika érdemben nem változik, az orosz cégek mozgástere továbbra is korlátozott marad, és kérdéses, hogy az ilyen projektek miként tudnak egyáltalán sikerrel végigfutni. A szankcióshullám, a politikai ellentétek és a gazdasági eredménytelenség árnyékában a Paks II. Atomerőmű jövője mind bizonytalanabbá válik.
Kimenet vagy zsákutca?
A magyar és az orosz érdekek közötti pénzügyi, politikai és technológiai feszültségek egyre inkább kiszolgáltatott helyzeten alapulnak, amelyben a hitelességet az érintettek folyamatos egymásra mutogatása ássa alá. A kérdés nem csupán a Paks II. sorsáról, hanem arról is szól, hogy európai keretek között mennyire tartható fenn az ilyen típusú részesedés az orosz érdekekkel való konfrontáció közepette.
Forrás: 24.hu/fn/gazdasag/2025/02/21/paks-ii-atomeromu-vegelszamolas-orosz-epitoceg-szankciok/
