„Az akadémiai nyelvészek is éhen halnak” – vállalhatatlan bérhelyzetről ír a Nyelvtudományi Kutatóközpont szakszervezete
A nyilvánossághoz fordul a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) Nyelvtudományi Kutatóközpontban működő alapszervezete a vállalhatatlan bérhelyzetük miatt – írták a szervezet képviselői.
A Nyelvtudományi Kutatóközpont tarthatatlan bérhelyzetéről, avagy az akadémiai nyelvészek is éhen halnak címmel eljuttatott közleményükben a dolgozók képviselőiként arra a tarthatatlan helyzetre hívják fel a figyelmet, amelyben a megélhetést ellehetetlenítő, méltatlan anyagi körülmények között próbálják átvészelni az immár 8 éve tartó folyamatos átalakításokat.
A kutatóközpontban a költségvetési keret adta lehetőségek alapján alkalmazott alapbérek mára olyan mértékben szakadtak el a hazai gazdasági valóságtól és a megélhetési költségektől, hogy az súlyosan veszélyezteti a meglévő szakemberek megtartását, az intézmény hosszú távú működését, a fiatalok számára pedig nem nyújt vonzó életpályamodellt, így az utánpótlás akadozik. Rengeteg a pályaelhagyó – fogalmaztak.
Azt is írták, a tudományos főmunkatársi szinttől kezdve a kutatómunka kifejezetten középvezetői feladatokkal egészül ki: elvárás a folyamatos pályázati tevékenység, a kutatócsoport-vezetés és az utánpótlás-nevelés.
A közhiedelemmel ellentétben ugyanakkor a bölcsészettudományokban a kutatók semmilyen külön díjazást nem kapnak a publikációikért (a folyóiratok és kiadók nem fizetnek a tanulmányokért), a konferencia-előadásaikért, a doktori témavezetésért. Sőt a kutatóknak a cikk megírásán túl külön pályázati forrásokat kell előteremteniük ahhoz, hogy egyáltalán megjelentethessék az eredményeiket, miközben a szakfolyóiratoknak végzett felelősségteljes bírálói munkáért egyetlen fillér juttatás sem jár – jelezték.
A bérrendezés a folytatás és a túlélés elengedhetetlen feltétele – közölték.
