Káderek – új adatbázis a kommunista diktatúra vezetőiről
Magyarország 1945-től 1990-ig szovjet megszállás alatt állt, és ennek nyomán szovjet típusú kommunista diktatúra működött az országban. A rendszert két-három tucat politikus irányította, miközben a látszat a társadalom széles rétegeinek bevonását sugallta. A döntéseket Rákosiék rendkívül szűk körben hozták meg, míg Kádár igyekezett több vállra szétterríteni a felelősséget. A kádári hatalomgyakorlásban a teljes informalitás és a formalizált döntéshozatal közötti széles terület mutatható ki.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága nagyszabású projekt keretében tárta fel a diktatúra hatalmi szerkezetét, a hatalmat gyakorló személyek és szervezetek szerepét. Az eredmény a Káderek elnevezésű, bárki által hozzáférhető adatbázis, amely a kommunista párt vezető tisztségviselőit mutatja be 1944 és 1989 között. A történészek összesen 752 személy – a legismertebb politikusok mellett közép- és felső szintű pártfunkcionáriusok – életrajzát és tevékenységét dolgozták fel, és tették kereshetővé név vagy szervezet alapján.
A szovjet típusú kommunista pártok felépítésére deklaráltan a demokratikus centralizmus volt jellemző. Demokratikus annyiban, hogy elvileg minden testületet alulról fölfelé építkezve választottak, centralizmus pedig annyiban, hogy a fölöttes testületek szava kötelező volt az alárendeltekre. Egy regnáló kommunista állampártban a kongresszus azonban csak megkoreografált műsor volt, mivel előre megszabták, milyen döntéseket szentesítenek és kiket választanak be a különböző funkciókba és testületekbe.
