Az akadémiai vizsgálat szerint a jégkármérséklő rendszer nem okoz aszályt, a jégverés elleni hatása viszont nem igazolható
A Magyar Tudományos Akadémia cáfolta, hogy a jégkármérséklő rendszer (JÉGER) okozná a hazai aszályokat vagy csökkentené a csapadékmennyiséget – írja az Agrárszektor. A Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter által a nyár folyamán kezdeményezett, mostanra elkészült akadémiai jelentés ugyanakkor arra is rámutat, hogy a 2018 óta országosan működő rendszer jégverést enyhítő hatása sem igazolható – igaz, nem is zárható ki.
A technológia lényege, hogy talajgenerátorok segítségével ezüst-jodidot juttatnak a légkörbe. Ezek a részecskék a feláramlások révén a zivatarfelhőkbe kerülve mesterséges jégképző magokként funkcionálnak. A beavatkozás célja, hogy a felhőkben lévő nedvességen több, ám így kisebb méretű jégszem osztozzon, amelyek ideális esetben még a felszín elérése előtt elolvadnak, mérsékelve ezzel a mezőgazdasági és egyéb anyagi károkat.
Az elmúlt évek, és különösen a történelmi léptékű 2026-os nyári aszály miatt a közvéleményben gyakran felmerült, hogy a generátorok elfújják a felhőket, és ez felelős a csapadékhiányért. Az MTA kutatói ezt cáfolják. A magyarországi éghajlati adatok 170 éves idősorából jól látszik, hogy a száraz és csapadékos periódusok természetesen váltják egymást a Kárpát-medencében. Az idei nyár a mérések kezdete óta a legszárazabb volt hazánkban, de ez egy egész Európát érintő időjárási anomália része, nem pedig a helyi, mesterséges beavatkozás eredménye.
A fizikai törvényszerűségek szintén azt támasztják alá, hogy a rendszer nem felelős a szárazságért. Egy átlagos zivatarfelhő mozgási energiája és vízgőztartalma olyan hatalmas, hogy a talajgenerátorok kibocsátása ehhez képest elhanyagolható. Ahhoz, hogy a felhőbe juttatott ezüst-jodid megakadályozza az esőcseppek kialakulását, a jelenlegi kapacitás sokszorosára lenne szükség.
Bár a csapadékot nem csökkenti, a tanulmány legkritikusabb megállapítása szerint a JÉGER eredeti céljának sem nagyon felel meg, tehát a jégkárok érdemi mérséklése is kétséges. A 2014 és 2026 közötti meteorológiai radaradatok elemzése nem mutatott ki jelentős visszaesést a zivatarok jégveszélyességében, így a nagyobb méretű jégszemekkel járó viharok gyakorisága nem csökkent. Bár a kutatók szerint a technológia elméleti alapjai valósak, a tényleges hazai eredményességet eddig nem sikerült tudományosan igazolni.
Sokan tartanak attól is, hogy a levegőbe jutó ezüst-jodid felhalmozódhat a talajban. A hazai mérések azonban egyelőre nem igazolnak országos szennyezést. A becslések szerint a kijuttatott anyag mennyisége rendkívül alacsony koncentrációnövekedést okozhat, amely kristályos szerkezete miatt biológiailag nem felvehető a növények számára. A generátorok közelében, a talaj legfelső, néhány centiméteres rétegében azonban célszerű lenne további célzott méréseket végezni, hangsúlyozták.
Mindezek alapján az MTA szigorúbb állami fellépést javasol. Jelenleg Magyarországon az időjárás-módosító berendezések telepítése és működtetése ugyanis nincs bejelentéshez kötve. Ez a szabályozatlanság utat nyit a tudományosan megalapozatlan technológiák terjedésének, miközben táptalajt ad a különböző álhíreknek is. A kutatók ezért azt szorgalmazzák, hogy a meglévő rendszereket tegyék bejelentéskötelessé, az újak engedélyezését pedig kössék kötelező hatástanulmányokhoz.
