Magyarország leghosszabb és legrövidebb településnevei
A leghosszabb magyar településnevek listáját két erdélyi település vezeti: Szépkenyerűszentmárton és Homoródkarácsonyfalva. Magyarországon korábban egy békési település állt az élen, ma már azonban a vasi Chernelházadamonya és Kemenesszentmárton viseli a leghosszabb nevet.
A leghosszabb nevű magyarországi falu címet 1969-ig egy békési település, Reformátuskovácsháza birtokolta, amely abban az évben elvesztette önálló nevét, miután Mezőkovácsházához csatolták. Azóta országos szinten a vasi Chernelházadamonya és Kemenesszentmárton számít a leghosszabb nevű településnek. Ha a kétbetűs neveket egy hangnak számítjuk, a leghosszabb nevű falu Vas vármegyében található.
Chernelházadamonya a Sárvári járásban fekszik, neve 17 betűből áll. Két egykori falu, Csernelháza és Damonya egyesítésével jött létre 1925-ben. Az új települést kezdetben Chernelházának nevezték, a ma is használatos Chernelházadamonya nevet 1927-ben kapta meg. A Chernelháza névrész a helyben birtokos Chernel nemesi családra utal, a Damonya pedig egy régebbi, szláv eredetű személynévből, a Damjánból származik.
Kemenesszentmárton Vas vármegye nyugati részén, Celldömölk közelében található. Neve a Kemenesalja tájegység és Szent Márton nevének összekapcsolásából született: a Kemenes előtag a földrajzi elhelyezkedésre utal, a Szentmárton pedig az egykori templom védőszentjének állít emléket. A községet egy 14. századi oklevél már Zenthmarton néven említette.
Nyolc olyan település van Magyarországon, amelynek mindössze két betűből áll a neve: Ág, Bő, Őr, Sé, Ács, Écs, Öcs és Úny. Ezek közül hét a Dunántúlon található, egyedül Őr fekszik az ország másik felében, Szabolcsban. A nyolcból kettő, Bő és Sé Vas vármegyében található, ezek viselik a legrövidebb vasi faluneveket.
Bő a Sárvári járásban, a Répce vidékén fekszik. Neve a kutatások szerint a régi magyar bő szóból származhat, amelynek jelentése gazdag, bőséges volt, és méltóságot, előkelő személyt, birtokost is jelölhetett. A települést 1239-ben említették először az oklevelek, akkor még Behu alakban.
Sé neve a régi magyar séd szóból eredhet, amelynek jelentése patakocska, csermely, kisebb vízfolyás. A település Szombathely közvetlen szomszédságában, az Arany-patak és a Szünösei-patak mentén alakult ki, ami alátámasztja a név eredetére vonatkozó magyarázatot. A települést 1404-ben már See formában említette egy oklevél.
