Így szerezte meg az USA Alaszkát
Alaszkát sokáig értéktelen területnek tartották, és az Egyesült Államokban sokan gúnyolódtak azon, hogy megvásárolták. Később az aranyláz és az olajkincs felfedezése cáfolta meg a kétkedőket.
Szibéria kolonizációja a 18. század első felében kezdődött Vitus Bering expedícióit követően; nevét ma az Alaszka és Ázsia között húzódó tengerszoros őrzi. A szélsőséges körülmények miatt hosszú ideig mindössze néhány ezer telepes foglalt hont az alaszkai partvidéken, akik elsősorban prémvadászatból és az őslakókkal folytatott szőrmekereskedelemből igyekeztek vagyont szerezni.
Mivel Alaszkát viszonylag értéktelen területnek tartották, az 1853 és 1856 között vívott krími háborúban elszenvedett súlyos orosz vereség után felmerült a terület eladása. Az orosz vezetés úgy vélte, egy jövőbeli konfliktus esetén nem tudnák megvédeni Alaszkát. Az Egyesült Államok komoly érdeklődést mutatott, az üzletet azonban végül csak 1867-ben sikerült nyélbe ütni: március 30-án II. Sándor cár 7,2 millió dollárért eladta Alaszkát az Egyesült Államoknak.
Sokan bolondnak nevezték az üzletben oroszlánrészt vállaló William Henry Sewardot, a látszólag értéktelen területet pedig „Johnson jegesmedve-kertjének” titulálták, és azon élcelődtek, hogy az elnök az amerikai bürokráciát kívánja duzzasztani a medvék és a rozmárok bevonásával. Az összeget csak 1868 augusztusában fizették ki, az átadás-átvétel már 1867. október 18-án lezajlott.
A kritikusokat végül a Klondike folyó völgyében kirobbant aranyláz és a távoli északi tartomány hatalmas olajkincsének felfedezése cáfolta meg.
