Dönthetnek december 24-ről és a legfőbb ügyészről
A legfőbbügyész-jelöltről, a politikusok vagyongyarapodásának vizsgálatáról és december 24-ének munkaszüneti nappá nyilvánításáról is dönthet kedden az Országgyűlés. A parlament emellett több adótörvény általános vitáját is lefolytatja.
A napirend szerint az ülés 9 órakor a magyar tudomány ünnepére emlékezéssel kezdődik. Széchenyi István 1825. november 3-án ajánlotta fel birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására. Az emlékezést követően Magyar Péter miniszterelnök szólal fel, majd a napirend előtti felszólalások után határozathozatalok következnek.
A képviselők szavazhatnak a Magyar Nemzeti Bank 2025-ös üzleti jelentésének és beszámolójának elfogadásáról. Zárószavazás lesz a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló intézkedésekről szóló törvénycsomagról, amelynek célja, hogy a képviselők, a politikai vezetők és a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodása összhangban álljon az adózott jövedelmükkel. A pénzmosás megelőzését érintő előterjesztés biztosítja az érintett tőkealapok tényleges tulajdonosainak megismerhetőségét.
Munkaszüneti nappá nyilváníthatja december 24-ét az Országgyűlés, amely dönthet a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosításáról is. Szavazhatnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény módosításáról.
Határozathozatal lehet a két közmédiacéggel kapcsolatos előterjesztésről: a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. alapító okiratának elfogadásáról, továbbá a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. létrehozásáról és alapító okiratának elfogadásáról szóló határozati javaslatról. Dönthet arról is a parlament, hogy a jelenleg működő ötből négy vizsgálóbizottság jelentéstételi határidejét december 31-ről 2027. június 15-re módosítja. A végrehajtási visszaéléseket feltáró bizottság határideje változatlanul december 31. A Tisza képviselői új vizsgálóbizottságot is létrehoznának a felzárkóztatási források visszaéléseinek feltárására.
Személyi döntések is várhatók. Először a Független Közmédia Testület új tagját választhatja meg a parlament, majd az államfő legfőbbügyész-jelöltjéről dönthet titkos szavazáson. A testület kilenc tagjából eddig hatot választott meg a parlament; kedden a KDNP jelöltjéről, Koncz Attila televíziós szakemberről dönthetnek. Az Országgyűlés ismét szavaz a legfőbbügyész-jelöltről, miután az államfő első jelöltje, Szathmáry Zoltán szeptember 28-án nem kapta meg a képviselők kétharmadának szavazatát. Az államfő október közepén új jelöltet javasolt: a 2025-ben nyugdíjba vonult Fejes Péter volt Vas megyei főügyészhelyettest. A Tisza-frakció támogatja a megválasztását.
Kivételes eljárásban tárgyalja a parlament a zártkörű kockázati és magántőkealapok szabályozásán változtató törvényjavaslatot. Általános vita lesz a sport területén működő szervezetekben való részvétellel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokról szóló javaslatról, amely szerint az ötszáz fő feletti sportszervezetek esetén tilos lehet bizonyos közjogi, politikai és állami gazdasági tisztségek sportágazati vezetői tisztségekkel való egyidejű betöltése.
Több adózással kapcsolatos törvényjavaslat is napirenden szerepel. Együttes általános vita lesz a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról, valamint a családokat érintő kedvezmények átalakításáról és az adójóváírás bevezetéséről szóló javaslatról. A kata szerint a főfoglalkozású kisadózó 2027-ben havonta 100 ezer forint, a nem főfoglalkozású havonta 50 ezer forint adót fizet. Az adójóváírás a minimálbért meg nem haladó bér esetén a bér 6 százaléka. A vagyonadóról szóló javaslat az egymilliárd forintot meghaladó vagyont terhelné: az adóalap 100 milliárd forintot meg nem haladó részére 1 százalékos, az ezt meghaladó részére 1,5 százalékos kulcs vonatkozhat.
Együttes általános vita lesz az Európai Unió irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó műveletben való magyar szerepvállalásról szóló kormányhatározat módosításáról. A honvédelmi miniszter beszámolója szerint a hazai készenlétben levő erők engedélyezett létszáma 150-ről 300 főre emelkedne.
