Új tankerületi vezetők: 60-ból 55 igazgatót lecserélnek, öt helyre új pályázatot írnak ki
Lezárult a tankerületi vezetői pályázatok elbírálása: a 60 tankerületi központból 55 élére új vezetőt kér fel az oktatási és gyermekügyi miniszter, öt tankerületben pedig új pályázatot ír ki a Klebelsberg Központ.
A miniszter közlése szerint novembertől új szemléletet honosítanának meg a tankerületek működésében: a korábbi politikai szempontok helyett a szakmaiságra, az együttműködésre és a kölcsönös bizalomra helyeznék a hangsúlyt.
A cél az, hogy a tankerületek valódi partnerei legyenek az iskoláknak és a pedagógusoknak. Ezt segítendő az iskolaigazgatók visszakapták munkáltatói jogaikat, a tankerületek pedig elsősorban koordináló és támogató szerepet töltenek majd be.
A Klebelsberg Központ a weboldalán hétfő este nyilvánosságra is hozta a november 5-től hivatalba lépő új tankerületi igazgatók névsorát. A miniszter gratulált a kinevezett vezetőknek, és sok sikert, valamint felelősségteljes munkát kívánt nekik az előttük álló feladatok során.
A tankerületek vezetésére augusztusban meghirdetett felhívásra összesen 567 pályázat érkezett, amelyek közül 424 felelt meg a feltételeknek. A tárcavezető köszönetet mondott azért, hogy ilyen sokan szerettek volna részt venni a hazai közoktatás megújításában.
Magyar Péter még egy júliusi kormányülést követően közölte, hogy teljesen átalakítják a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert. A miniszterelnök arról beszélt, hogy a Klebelsberg Központ középirányítói funkciója megszűnik, és kutatási, oktatást segítő háttérintézmény lesz, a tankerületi vezetőket pedig nyílt pályázaton választják ki. A célt a versenyképes és emberséges oktatás megvalósításában nevezte meg.
Magyar júliusban elmondta, hogy az oktatási minisztérium által lefolytatott átvilágítás során világossá vált számukra, hogy a problémák sokkal nagyobbak annál, mint azt korábban gondolták, és az átvilágítás során döbbenetes gyakorlatokra figyeltek fel.
Ezek közül példaként említette, hogy a tankerületeknek számos esetben a bérekre és más személyi juttatásokra szánt kerethez kellett hozzányúlniuk azért, hogy ki tudják fizetni az iskolák mindennapi működéséhez szükséges kiadásokat. Mint mondta, a helyzet odáig romlott, hogy csak 2025-ben 27 milliárd forint kiegészítő támogatást kellett adni a tankerületeknek, pusztán azért, hogy ki tudják fizetni a közüzemi díjakat, az iskolák rezsijét.
A miniszterelnök akkor közölte azt is, hogy miközben a tankerületek egy alig egymillió forintos beszerzésről sem dönthettek önállóan, addig több milliárd forintos átcsoportosításokról a költségvetési felügyelő csak utólag kapott tájékoztatást. Sőt, akadt olyan eset, hogy egy hárommilliárdos átcsoportosításnál még azt sem tudták megmondani, hogy milyen szempontok alapján osztották szét a pénzt.
Magyar hozzátette: ebben a rendszerben történhetett meg az is, hogy tanárokat rúgtak ki azért, mert felemelték a hangjukat, kiálltak magukért, méghozzá olyan tankerületi vezetők döntése alapján bocsátották el őket, akik nyilvános pályázat nélkül, határozatlan időre kapták meg a pozíciójukat.
