A protein kiköltözött a konditeremből – a tejtermékek lettek az új fehérjeforrások
A tej továbbra is alapélelmiszer, de jóval többet várunk tőle, mint néhány évtizede. A protein talán az egyik leglátványosabb példa: egykor főleg a konditermek és a testépítő sztárok világához kötődött, ma már viszont a tejtermékekben is egyre gyakrabban találkozunk vele. És nem ez az egyetlen irány: laktózmentesség, csökkentett zsírtartalom, A2-es tej – egyetlen terméktől is egyre több pluszt várunk.
A minőségi magyar élelmiszereket népszerűsítő jubileumi, 20. Coop Rallyn Szautner Péter, a Bonafarm Csoport vezérigazgató-helyettese, a Sole-Mizo Zrt. igazgatóságának tagja beszélt arról, hogyan alakítják át ezek az igények a Magyarország piacvezető tejipari vállalatának számító, évente 400 millió liter tej feldolgozására képes Sole-Mizo Zrt. termékeit.
A protein története jóval régebbre nyúlik vissza, mint a fitneszinfluenszerek kora. A modern proteinshake egyik korai elődje már 1952-ben megjelent Amerikában, a fehérjepor pedig a következő évtizedekben a testépítő- és fitneszkultúra egyik alapdarabjává vált. Már a hetvenes években olyan testépítő sztárok is reklámozták, akik később Hollywoodban futottak be. Ami egykor szinte a gyúrószubkultúra kellékének számított, ma már tudatosan ott van a reggelinél vagy a délutáni kávé mellett.
Ezt a változást jól mutatja a Mizo kínálata is: idén vezették be a Mizo PROTE!N ultraszűrt tejet, amely literenként 50 gramm fehérjét tartalmaz, emellett laktózmentes és 0,2 százalékos zsírtartalmú. És nem áll meg a történet a tejnél: ízesített magas fehérjetartalmú italok, proteines Túró Rudi és kávés tej is bekerült a kínálatba.
Attól még finomnak kell lennie
A „több protein” azonban nem annyit jelent, hogy a gyártó egyszerűen belekever még néhány gramm fehérjét. Szautner Péter szerint a magasabb fehérjetartalom a teljes receptúrát és a technológiát is érinti. Közben a fogyasztó nem akar kompromisszumot kötni: egy fehérjével dúsított italnak, snacknek vagy kávénak ugyanúgy finomnak kell lennie, és az állagának is működnie kell a hétköznapokban. Vagyis a plusz funkció önmagában nem elég, ha közben eltűnik az élvezeti érték.
Egy termék nem úszhatja meg egyetlen extrával
A következő lépcső már nem is egyetlen tulajdonságról szól. Szautner szerint egyre erősebb a „multi benefit” irány: a vásárlók olyan termékeket keresnek, amelyek egyszerre több igényre adnak választ. A magasabb fehérjetartalmú tej például lehet egyszerre laktózmentes és csökkentett zsírtartalmú is. A logika egyszerű: ha már leveszünk valamit a polcról, jó lenne, ha nem csak egyetlen pluszt tudna.
Erre jó példa az A2-es tej is. A Mizo néhány hónapja vezette be saját A2-es tejét, amely kizárólag A2 típusú béta-kazein tejfehérjét tartalmaz, és laktózmentes is. A háttér jóval összetettebb annál, mint amit a doboz mutat: speciálisan válogatott tehénállományra van szükség, a tejet pedig külön kell kezelni, tárolni és feldolgozni. Mindezt úgy, hogy a Mizo tejtermékeihez felhasznált tejalapanyag 100 százalékban hazai termelésből származik.
A tejtermék tehát nem tűnik el, csak egyre többet várunk tőle. Szautner szerint éppen ez a kategória egyik nagy előnye: több fehérjéhez már nem feltétlenül külön táplálékkiegészítővel jutunk, hanem akár egy tejjel, joghurttal, kávés tejjel vagy Túró Rudival. A jövő hűtőpultja így nem feltétlenül futurisztikusabb lesz – csak a megszokott termékek tudnak majd egyre többet.
Húszéves a Coop Rally
A COOP üzletlánc 2006 óta rendezi meg a hazai élelmiszer-előállítást testközelből bemutató Coop Rallyt, amely 2026-ban jubileumi, 20. állomásához érkezett. A program az elmúlt két évtizedben immár 167 Magyarországon működő vállalkozást mutatott be, közelebb hozva a résztvevőkhöz a hazai élelmiszeripar szereplőit, fejlesztéseit és innovációit. A COOP egész évben azért dolgozik, hogy a vásárlók a magyar alapanyagból, magyar munkaerővel készült, minőségi és biztonságos termékeket válasszák.
Az idén is közel 100 hazai cég mintegy 300 versenyzője vett részt a szakmai programon. Az idén öt kelet-magyarországi megyében hat élelmiszergyártó üzemet – a Maspex Olympos üdítőitalgyártó nyárlőrinci üzemét, a fagyasztott pékárukat gyártó és forgalmazó Fornetti Kft. kecskeméti gyárát, a Sole-Mizo szegedi tejüzemét, az energiaitalokat gyártó Hell Energy Magyarország szikszói üzemét, az italgyártó Várda-Drink kisvárdai üzemét, valamint a Hajdúhús 2000 debreceni húsüzemét –, illetve a Coop Szeged szegedi Szuper Plusz üzletét és az Unió Coop tarcali boltját keresték fel.
