Igazságszolgáltatás

„Korábban nem tapasztalt feszültség” alakult ki az ügyészségen belül

Lajtár István, a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbb ügyész helyettes videóüzenetben szólt a szervezet munkatársaihoz, és kijelentette: korábban nem tapasztalt feszültség alakult ki az ügyészségen belül.

A 155 éves ügyészi szervezet fennállásának talán egyik legnehezebb időszakát éli át – fogalmazott beszédében Lajtár István.

Elmondása szerint a helyzet okai között szerepelnek az alkotmányos feladataik gyakorlására is kiterjedő jogszabályi változások, a társadalom fokozott elvárása, valamint a szervezetet érintő külső és belső hatások. Mindezek a szervezetben korábban nem tapasztalható feszültséget és bizonytalanságot teremtettek.

A legfőbb ügyész helyettes szerint a kialakult helyzetet „felerősítette az új legfőbb ügyész megválasztását megelőző, feszült várakozás” is. Úgy látja, a feszültség az ügyészségen kívül is érzékelhetővé vált, ezért döntött úgy, hogy vezetői üzenetet fogalmaz meg.

Beszédében köszönetet mondott a munkatársaknak és ügyészeknek, amiért az ilyen rendkívüli időkben is esküjükhöz híven teljesítik kötelességüket. Hangsúlyozta: ilyen munka csak egységes, fegyelmezett és az integritás szabályait figyelembe vevő közösségben végezhető, ami a társadalmi bizalom szempontjából is kulcsfontosságú.

Szavai szerint olyan képet kell mutatniuk a társadalom felé, amely világosan és határozottan azt üzeni: az ügyészség mindenkire kiterjedően, tisztességesen és részrehajlás nélkül végzi a munkáját.

„Ezzel tartozunk a társadalomnak, a szervezetnek és saját magunknak is” – mondta Lajtár István, aki sok erőt és kitartást kívánt a kollégáinak.

Az új legfőbb ügyészt a köztársasági elnök nevezi majd ki az augusztus 25-i hatállyal távozott Nagy Gábor Bálint helyére.

Kidobott a 4-6-os villamosból egy zavartan viselkedő nőt a BKV-ellenőr

Először a villamos padlójára lökött, majd a szerelvényből is kidobott egy nőt egy ellenőr a budapesti 4-6-os villamoson. Az esetről az RTL Híradó számolt be, amelynek tudósítása szerint a zavartan viselkedő nőnek nem volt jegye, ezért összeszólalkozott az ellenőrrel.

A vita vége az lett, hogy az ellenőr a ruhájánál fogva kihajította a nőt a villamosból az Oktogon megállóban. Az esetet az egyik utas vette fel mobiltelefonjával, így a történtekről felvétel is készült.

Az RTL Híradónak nyilatkozó ügyvéd szerint az ellenőr akár öt év börtönt is kaphat az eset miatt. A szakértői vélemény szerint a cselekmény súlyos következményekkel járhat a jegyellenőr számára.

A Budapesti Közlekedési Központ vizsgálatot indított az ügyben, hogy kivizsgálja a történtek körülményeit és a felelősség kérdését.

Kokaincsempész-hálózat része lehet a Benfica kabalaállatának gondozója

A portugál rendőrség kedden őrizetbe vette az SL Benfica labdarúgócsapatának egyik solymászát, Joao Paulo Santost. A 46 éves férfit azzal gyanúsítják, hogy kokaincsempész-hálózatot segített.

A portugál hatóságok szerint a hálózat a lisszaboni Humberto Delgado repülőtéren működhetett. A gyanú szerint Dél-Amerikából érkező járatokról kokainnal megtöltött bőröndöket juttattak ki úgy, hogy megkerülték a repülőtéri biztonsági ellenőrzést.

Santos hivatalosan azért dolgozott a repülőtéren, hogy a madarakat elvezesse a kifutópálya környékéről. A hatóságok viszont azt vizsgálják, hogy volt-e szerepe a csempészésben. Az ügyben már négy hónapja tartott a nyomozás, Santos mellett még egy embert tartóztattak le a rendőrök.

Santos a Benfica meccsein szereplő kabalaállatot, Vitóriát is gondozza, aki a mérkőzések előtt rendszeresen körberepüli az Estádio da Luz stadiont, majd a klub címerén landol. A klub nem került gyanúba, hogy részt vett a csempészetben, de a solymásza miatt így is kellemetlen helyzetbe került.

„A férjem úgy csuklott össze, mint egy rongybaba. Ez mészárlás volt” – sírógörcsöt kapott a bíróságon Dudás Miki édesanyja

Kedden folytatódott a Budai Központi Kerületi Bíróságon annak a hatfős bandának a büntetőpere, akiket azzal vádolnak, hogy tavaly augusztusban agyba-főbe vertek egy férfit. Az áldozat a világbajnok kajakos, Dudás Miklós édesapja, Dudás István volt.

A tárgyaláson meghallgatták Dudás Miki édesanyját, aki megrázó részleteket mesélt a végzetes konfliktusról. A bíróságon a vádlottak és a sértett hozzátartozója is vallomást tett.

Dudás István a bántalmazás következtében kómába került, majd idén februárban, egy hónappal 34 éves fia halála után ő is elhunyt.

A vádlottak közül K. Cézár a bíróságon bevallotta, hogy teljesen felesleges, rosszul felmért ütést vitt be. Az özvegy édesanya szerint a támadók bocsánatot kértek tőle, és volt köztük olyan is, aki odament hozzá és a vállára tette a kezét.

„Úgy esett össze a férjem, mint a filmekben szoktak. Összecsuklott, mint egy rongybaba. Így meghalni, így lemészárolni egy embert, és tönkretenni egy egész családot. Mindegyiket halálra ítélném” – mondta sírva az asszony.

A vádlottak védekezése szerint Dudás István azzal fenyegette meg egyikük testvérét, hogy megöli, továbbá állításuk szerint a férfi „cigányozott és anyázott” a balhé előtt. Az özvegy szerint ebből semmi sem igaz.

A tárgyaláson eddig soha nem hallott részletek derültek ki a tragédiáról.

Jogerősen ismét bejegyzett egyház lett az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség

A Fővárosi Törvényszék jogerősen ismét bejegyzett egyházként vette nyilvántartásba a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget (MET) – közölte Iványi Gábor lelkész, a szervezet vezetője a Facebook-oldalán. A döntés 2026. szeptember 7-én emelkedett jogerőre, miután az ügyészség nem nyújtott be fellebbezést az elsőfokú határozat ellen.

Hosszú jogi küzdelem előzte meg a döntést

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 1981 óta működik aktív vallási közösségként Magyarországon, és 2012. január 1-jéig zavartalanul egyházként tevékenykedett. Ekkor lépett hatályba az a két nappal korábban elfogadott új egyházi törvény, amelyet később több alkalommal is módosítottak. A jogszabály értelmében a „bevett egyházak” kivételével valamennyi, ebbe a körbe nem tartozó vallási közösség – köztük a MET is – elveszítette egyházi jogállását, és a továbbiakban kizárólag egyesületként működhetett.

A MET már 2022-ben megkapta a bejegyzett egyházi státuszt, ám a végzés ellen az ügyészség felülvizsgálati eljárást kezdeményezett. 2024 decemberében a Kúria hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla határozatait, és a szervezet újra nyilvántartásba vett egyházi státuszba került. Az elsőfokú pozitív döntés 2026 júliusában született meg, és mivel az ügyészség nem fellebbezett, a végzés szeptember 7-én jogerőssé vált.

Működési engedélyt kapott az egyház iskolája is

Augusztusban Iványi Gábor arról számolt be, hogy két év szünet után ismét működési engedélyt kapott a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Wesley Kincsei Iskolája. A tervek szerint szeptembertől egyelőre csak első osztály indul, tíz sajátos nevelési igényű (SNI) tanulóval kezdik a tanévet.

Iványi Júlia intézményvezető elmondta, hogy már most nagy volt a túljelentkezés, és a későbbiekben bővítenék az iskolát. A MET közlése szerint a Fővárosi Kormányhivataltól megérkezett a Wesley Kincsei Iskola működési engedélye, valamint az oktatási miniszter egyetértő nyilatkozatát is megkapták. Az egyház tájékoztatása szerint a szükséges adminisztratív és felújítási munkákat elvégezték az Ifjúmunkás utcai épületben, hogy az intézmény ismét fogadhasson diákokat.

Orbán Viktor jogerősen elvesztette a 24.hu ellen indított perét

A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bírósági ítéletet, ezzel Orbán Viktor jogerősen is elvesztette a 24.hu ellen indított sajtó-helyreigazítási perét. Az ítélet elutasította a volt miniszterelnök helyreigazítási kérelmét, és a perköltség megfizetésére is kötelezte.

Orbán Viktor még 2024-ben perelte be a lapot, miután az szemlézte Hans Reisch Spar-vezérigazgató egy élelmiszeripari szaklapnak adott interjúját. Ebben a vezérigazgató arról beszélt, hogy a miniszterelnök azt kérte, engedje meg egy rokonának, hogy befektessen a kereskedelmi multi magyar leányvállalatába, illetve hogy a kisajátítástól való félelem miatt vagyont von ki Magyarországról a Spar-csoport.

A szemle megjelenése után a lap kereste a Kormányzati Tájékoztatási Központot, ahonnan arra a kérdésre, hogy kérte-e a kormányfő egyik rokonának a tulajdonszerzés lehetőségét a Sparban, nem érkezett egyértelmű válasz.

A Fővárosi Ítélőtábla indoklása szerint a vitatott cikkben a lap Reisch kijelentéséről hűen, értékelés nélkül tudósított, a forrást megjelölte, kísérletet tett a másik fél álláspontjának megismerésére, és a választ frissítésként teljes terjedelmében közölte. A lap bizonyította, hogy megfelelő gondossággal járt el, így a kifogásolt közlés valóságtartalmának bizonyítása nélkül mentesül sajtó-helyreigazítási felelőssége alól.

Orbán Viktor három héttel a cikk megjelenését követően – magánszemélyként – helyreigazítási kérelmet juttatott el a laphoz, amiért szerinte valótlan tényt híreszteltek, amikor közzétették, hogy Hans Reisch szerint befektetési lehetőséget kért rokona számára. Azóta több bírósági ítélet is született az ügyben: első fokon megnyerte a pert a 24.hu, a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint közügyek és a kormány gazdaságpolitikájának megvitatása körébe tartozik a Spar-vezér nyilatkozatának közlése, ezt ráadásul a lap csak idézte, nem kommentálta.

A Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet eljárási szabálysértés miatt, és új eljárásra kötelezte a Fővárosi Törvényszéket, vagyis a per elölről kezdődött. A törvényszék ezt követően az EU bíróságához fordult azzal kapcsolatban, hogy a lapnak kell-e bizonyítania, hogy a Spar vezetője igazat mondott-e a szemlézett nyilatkozatban. Annak értelmezését tartotta szükségesnek a törvényszék, hogy az uniós joggal összeegyeztethető-e az a gyakorlat, amely főszabály szerint egy másik tagállamban közölt médiatartalom szemlézése esetében is előírja a valóság bizonyításának kötelezettségét. Az uniós bíróság kimondta, hogy a magyar jog alapján kell dönteni a perben. Így az ügy visszakerült a Fővárosi Törvényszékre, mely a megismételt eljárásban is elutasította Orbán Viktor keresetét. Az ítélőtábla most ezt az ítéletet hagyta helyben.

Orbán Viktor a szóban forgó ügyben sorra indította a helyreigazítási kérelmeket és a sajtópereket: a Klubrádió ellen sajtó-helyreigazítási pert nyert az ügyben, majd számos másikat elvesztett, így az Economx, az Index és az RTL ellenit is, a 444-gyel szembeni keresettől pedig elállt. Ám a Kúria utóbb több esetben számára kedvező módon döntött. Megsemmisítette például az első- és másodfokú bíróság ítéletét a Pécsi Stop és a Hírklikk esetében, és a volt kormányfő javára ítélt.

Volán-botrány: előállította a rendőrség Jellinek Dánielt és Szivek Norbertet

Őrizetbe vette a rendőrség Jellinek Dániel milliárdos ingatlanvállalkozót és Szivek Norbertet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatóját, feltehetően a Volánbusz-ügyben kedden reggel. Jellineket és Sziveket is otthonában állították elő. Az ügyészség megerősítette az intézkedés tényét. A hírről Magyar Péter is posztolt a Facebook-oldalán.

Sziveket a hozzá köthető budai villából vitték el a rendőrök. Jellinek előállításáról a Volánbusz-ügyben tanúként kihallgatott Galgóczy Ferenc is posztolt, azt írva, hogy kedden vezetőszáron vitték el a Vörösmarty téri otthonából.

Négy gyanúsított, három őrizetbe vétel

A Központi Nyomozó Főügyészség közleményében azt írta, hogy önálló intézkedésre jogosult személy által bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette és más korrupciós bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozásában összehangolt nyomozási cselekményeket hajt végre. Az akcióban közel 40 hivatalos személy vesz részt, közreműködik a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyonvisszaszerzési Hivatala és a Készenléti Rendőrség. Az ügyben eddig több helyszínen történt kutatás és lefoglalás, négy személy gyanúsítotti kihallgatása van folyamatban, közülük hármat őrizetbe vettek. Neveket nem közöltek.

Miről szól a Volán-botrány?

A nyomozás a Volánbusz Zrt.-t érintő személyszállítási szolgáltatás elvégzésével és autóbuszok beszerzésével kapcsolatos milliárdos vesztegetési ügyre irányul. A Központi Nyomozó Főügyészség 2026. május 15-e óta folytat saját erős felderítést. A nyomozás szerint 2015 és 2018 között az állami Volán-társaságoknál mintegy 10 milliárd forintos kár keletkezhetett túlárazott buszbeszerzések és más vitatott ügyletek miatt. Azt vizsgálják, hogy a korrupcióból származó pénzeket miként mosták tisztára, milyen céges és ingatlanos konstrukciókon keresztül forgatták tovább.

Galgóczy Ferenc szerint a Volán-ügy négy fő tranzakció köré épül. Az egyik esetben a Volán egy 85 buszt érintő lízingügylet lezárásakor lemondott mintegy 1,6 milliárd forintos visszatérítésről, miközben a vásárlási jog egy Szivek környezetéhez kötött céghez került, amely 235 millió forintért szerezte meg a járműveket, majd többszörös áron adta tovább. A második ügylet egy kétmilliárd forintos karbantartási szerződés volt, amelyet egy olyan társaság nyert el, amelynek sem megfelelő telephelye, sem eszközállománya nem volt. A harmadik konstrukcióban egy autóbuszokkal nem rendelkező vállalkozás nyerte el 250 használt busz bérbeadását, a mintegy 435 millió forint értékű buszparkot három évre 6,3 milliárd forintért bérelte vissza a Volánbusz. A negyedik ügylet egy kecskeméti telephelyhez kapcsolódott, amelyet egy magáncég 700 millió forintért vásárolt meg 2017-ben, majd két hónappal később 1,3 milliárd forintért adott tovább a Volánbusznak.

Jellinek korábbi ügyei

Jellineket már kétszer elmarasztalta a bíróság. 2022-ben a Kecskeméti Törvényszék költségvetési csalás ügyben bűnsegédként marasztalta el egy uniós pályázathoz kapcsolódó ügyben. 2025-ben egy másik ügyben ismerte be bűnösségét: az Indotek-csoport két cége fiktív számlákat fogadott be egy négy és félmilliárd forintos kárt okozó számlagyártól, ebből a Jellinek-féle cégek 52, illetve 53 millió forint kárt okoztak. Jellinek vallomást tett és magára vállalta a cselekményeket, 250 millió forintos bírságot kapott.

Galgóczy Ferenc a közelmúltban a Kontroll című műsorban állította, hogy a szálak Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszterig érnek, és rendszerszintű vesztegetések zajlottak az állami cégeknél. Seszták Miklóst a műsor alatt telefonon próbálták elérni, de nem vette fel a telefont.

Megválasztották az alkotmánybíróság új tagjait

Az Országgyűlés kedden délelőtt titkos szavazással új alkotmánybírákat választott. A testület új tagja lett Chronowski Nóra alkotmányjogász, egyetemi tanár, az MTA doktora, Ligeti Miklós büntetőjogász, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója, Kovács András György közigazgatási jogász, a Kúria tanácselnök bírája, Orosz Árpád Gábor, a Kúria Polgári Kollégiumának korábbi vezetője, valamint Szomora Zsolt büntetőjogász, a Szegedi Tudományegyetem habilitált egyetemi tanára.

A jelöltek névsorát Magyar Péter miniszterelnök szeptember 10-én jelentette be. A titkos szavazásra 143 képviselő vette fel a szavazólapját. Az alkotmánybíróság valamennyi új tagját egységesen 137 igen szavazattal, 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül választotta meg az Országgyűlés. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a szavazás előtt közölte, hogy a Fidesz–KDNP kivonult a teremből, ők tehát nem vettek részt a szavazáson.

Ezért kellett új tagokat választani

Az új tagok megválasztására azért volt szükség, mert az Alaptörvény nyáron elfogadott tizenhetedik módosítása visszaállította az alkotmánybírók 70 éves felső korhatárát. Emiatt szeptember 1-jén megszűnt Polt Péter alkotmánybírósági elnöki megbízatása, valamint Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán mandátuma is. Közülük mind a négyen betöltötték a hetvenedik életévüket.

Az Országgyűlésnek hatvan napon belül kellett új tagokat választania a helyükre. Az ötödik hely azért vált betöltendővé, mert Czine Ágnes tizenkét éves alkotmánybírói mandátuma novemberben lejár. Az Alaptörvény módosítása nyomán az Alkotmánybíróság új tagjait már tizenkét év helyett kilenc évre választják. A parlament titkos szavazással, az országgyűlési képviselők kétharmadának támogatásával döntött a személyükről. A testület elnökét a jövőben ismét maguk az alkotmánybírók választják meg.

Ausztráliából érkezett jelzés buktatta le a gyermekpornográfiával vádolt kaposvári férfit

A Kaposvári Járási Ügyészség minősített gyermekpornográfia bűntette miatt emelt vádat egy kaposvári férfival szemben, aki nemzetközi bűnügyi együttműködés alapján vált beazonosíthatóvá.

A vádirat szerint az Ausztrál Szövetségi Rendőrség azonosított egy gyermekpornográf felvételek letöltésére használt weboldalt, amelynek elérési adatai alapján a felhasználók is beazonosíthatóvá váltak.

A felhasználói adatok elemzését követően az ausztrál társhatóságok jelzést küldtek a Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztályának. Az NNI nyomozói a digitális nyomok alapján azonosították a Kaposvár belvárosában élő férfit, akitől a kutatás során számítógépről és mobiltelefonról közel ötezer darab gyermekpornográf tartalmat foglaltak le. A tartalmak között olyanok is voltak, amelyeken tizenkettedik életévét be nem töltött személyek szerepeltek.

Az ügyészség a Kaposvári Járásbíróságra benyújtott vádiratában a büntetlen előéletű férfival szemben végrehajtandó börtönbüntetés, valamint közügyektől és foglalkozástól eltiltás kiszabására tett indítványt, azzal, hogy a bíróság a vádlottat a feltételes szabadság lehetőségéből is zárja ki.

Százezerszámra maradnak befizetlenek a gyorshajtásos bírságok

A gyorshajtásos bírságok befizetése továbbra is komoly problémát jelent Magyarországon. A rendőrség 2026 első felében összesen 379 327 esetben szabott ki közigazgatási bírságot objektív felelősséges gyorshajtási ügyekben. Ezek közül 276 685 bírságot fizettek be az érintettek, vagy hajtottak be a hatóságok.

A hat hónap alatt kiszabott csaknem 380 ezer gyorshajtásos bírságból nyolc hónap alatt sem fizettek be több mint 102 ezret, ami mintegy 27 százalékos arányt jelent. A befizetetlen bírságok teljes összege meghaladta a 6,17 milliárd forintot.

Az időszakban új kormány alakult, majd a közlekedési minisztérium kérdőívet indított, amelynek több kérdése a gyorshajtásos bírságok szigorítására vonatkozott.

A probléma évek óta súlyos: száz- és százezerszámra maradnak befizetetlenül a gyorshajtásos bírságok. Az elmúlt években kétszer is megemelték a bírságok összegét, amely jelenleg 50 ezer forinttól 468 ezer forintig terjed, ezzel párhuzamosan pedig a büntetés nélkül maradt ügyek száma tovább növekedett.