Demokratikus populista mozgalom állhat az amerikai félidős választási fordulat hátterében
A demokraták visszavették a szenátust és a képviselőházat az amerikai félidős választásokon, és a szenátusban hét-kilenc republikánus mandátumot fordítottak meg. Hosszú évtizedek után először lesz demokrata szenátora Texasnak, Kansasnek, de talán még Mississippinek is. A képviselőházi összesített szavazatarányt tekintve a hetvenes évek Watergate-botránya óta nem aratott párt ekkora győzelmet.
A választási eredmény nem csupán a politikai inga szokásos lengése: egy évtizedek óta épülő demokratikus populista mozgalom mutatta meg az erejét, amelynek mély történeti gyökerei vannak az amerikai demokráciában, és amelyet Európa ritkán vesz észre.
Trump lebontotta a saját koalícióját
A felszíni okok jól láthatók: két év alatt lebontotta azt az etnikai csoportokon átívelő munkás- és középosztályi koalíciót, amely 2016-ban és 2024-ben hatalomba segítette. A választóinak tett ígéretekkel szemben az „örök” háborúk vége helyett újat indított, a vámokkal, majd az iráni háborúval két inflációs sokkot zúdított az amerikai reálbérekre, miközben holdudvara kiváltságos hozzáférést kapott a közpénzekhez. Az öncélú rombolás jelképe lett a Fehér Ház keleti szárnyának lebontása egy bálteremért.
Mélyebb átrendeződés a felszín alatt
A felszín alatt mélyebb átrendeződés zajlik. A folyamat megértéséhez érdemes az amerikai politikatörténet ismétlődő mintáit, a szélsőjobb identitáspolitikájára adható válaszokat és a 2028-ra vetített kilátásokat is számba venni.
