Három megbotránkozás, hasonló érveléssel
Az elmúlt évek magyarországi közéleti vitáiban feltűnően hasonló szerkezetű érvelések mentén bontakozott ki három, látszólag egymástól távol eső megbotránkozási hullám – írja Bárány Tibor.
2014 őszén, majd 2017 tavaszán felháborodott kommentelők egy irodalomtankönyv visszahívását követelték, mert az egyik elemzett vers, Varró Dániel Hat jó játék kisbabáknak című műve szerintük veszélyes tevékenységekre buzdítja az ötödikeseket – például macskák farkának megrángatására, laptopkábel elrágására vagy fémtárgyak konnektorba dugdosására.
2020 őszén Dúró Dóra a kamerák előtt szimbolikusan és fizikailag is megsemmisítette a Meseország mindenkié című kötet egy példányát, arra hivatkozva, hogy a benne olvasható újraírt mesék homoszexuális propagandát terjesztenek, és így megrontják a serdülő gyermekek erkölcseit.
2026 őszén civil kampány indult a magyar könnyűzenében elharapózó, „suttyó summer” néven is emlegetett szexista tartalmak ellen, különösen a nőket tárgyiasító, megalázó zeneszámok ellen. A kampány résztvevői petícióban szólították fel a zeneipar kulcsszereplőit, hogy vállaljanak felelősséget az általuk közvetített üzenetekért.
A szerző szerint zavarba ejtő, mennyire hasonló a három érvelés szerkezete. Egyfelől – írja – senki sem szeretne egy gyékényen árulni azzal a kommentelővel, aki nem ismeri fel a humort és az iróniát Varró Dániel gyerekversében, sem Dúró Dórával, aki homofób akcióval kovácsol politikai tőkét. A tankönyvbeli rigmuson fennakadni butaság, az érzékenyítő mesék ürügyén kirekesztő politikai kampányt szervezni számító gonoszság.
Másfelől a szerző szerint a „suttyó summer” elleni fellépésben sokak számára van valami. Az említett fiatal előadók – Kkevin, Bruno x Spacc, Vini, Desh – sokmilliós letöltésszámot elérő dalai nem pusztán ízléstelenek: a szexista sztereotípiák káros mintákat közvetítenek a fiataloknak, és normalizálják a szexuális erőszakot és a kizsákmányolást – legalábbis így gondolja számos ismerős, közelebbi és távolabbi véleménybuborékok lakói. A petíció aláíróinak száma lassan eléri a hatezret.
A cikk felveti a kérdést, egy lapon említhető-e a Varró-vers, a mesedarálás és a „suttyó summer”, tényleg ilyen közvetlenül hatnak-e a művek a fiatalokra, és ha a szexista erőszak valós probléma, biztos-e, hogy a dalszövegekben kell keresni az okát.
