Tovább dagad a botrány a Loupe-film körül
A Loupe Színházi Társulás tervezett filmje, a Becsapódás körüli helyzet tovább bonyolódott, miután kiderült, hogy a partner gyártócég mindössze tíz nappal a forgatás megkezdése előtt szállt ki a projektből, és erről emailben tájékoztatta a társulatot. A társulat nem adja fel: az egyetlen megszakítatlan snittből álló filmet 2027-ben teljesen független produkcióként kívánja megvalósítani, ehhez pedig olyan befektetőket és mecénásokat keresnek, akik látnak fantáziát az állami támogatás nélküli filmgyártásban. A mintegy 120 millió forintos költségvetés előteremtése a cél.
A szóban forgó gyártócég, a Vertigo Média részletesen kifejtette álláspontját az ügyről. Szerintük mivel a produkció a vágás nélküli koncepció miatt egyedi technikai kihívást jelent, a rendezőnek pedig nem volt tapasztalata nagyjátékfilm készítésében, a produkció egy technikai rendezőt is felkért, amit a gyártócég szerint mindenki elfogadott.
A cég közlése szerint a szakmai stáb az első pillanattól kezdve jelezte, hogy az új szöveg mennyiségére tekintettel az író-rendezőnek egyeztetni szükséges a színészekkel, mert az túl nagy változást jelent számukra, miközben a színdarab is fut, a vágás nélküli koncepció pedig azt jelenti, hogy javításra nincs lehetőség. Emiatt azt is jelezték, hogy több próbára van szükség. Azt tapasztalták, hogy a színészek és a rendező egyéb elfoglaltságaik miatt nem tudják a film elkészítéséhez biztonságosan elegendő, a gyártó és a gyártó stáb által kért és jelzett időt biztosítani.
A gyártócég szerint láthatóvá és egyértelművé vált, hogy a színészek nem tudják üzembiztosan a szöveget, illetve egyidejűleg nem érnek rá elegendő mennyiségű próbára a főszereplők. A technikai rendező és a stáb jelzései alapján a film teljes, egy snittes technikai próbáját sem sikerült megvalósítani, így álláspontjuk szerint a gyártást nem lehetett felelősségteljesen elindítani. A technikai rendező hiába kérte a biztonságos forgatáshoz szükséges kéthetes, intenzív próbaidőszakot és a biztosabb szövegtudást, a színészek és a rendező egyéb elfoglaltságai miatt ez nem valósult meg, így a producerek a gyártási vezetőkkel egyeztetve arra jutottak, hogy a hátralévő tíz nap már kevés a film felelősségteljes elkészítéséhez.
Emiatt a korábbi kommunikációs félreértések és a helyzet jelentősége okán a tényeket rögzítve, tárgyilagosan és kötelezettségének eleget téve írásban értesítette a rendezőt és a Loupe vezetőségét a döntésről, majd pedig a stábot. Szintén fontos szempont volt, hogy a Vertigo százmilliós magántőkéből valósította volna meg a projektet, amelyet a körülmények miatt anyagilag kockázatosnak ítéltek. A leállás utáni egyeztetéseken a Loupe által javasolt tavaszi időpontok a színészeknek vagy a Vertigónak egyéb munkáik miatt már nem voltak megfelelőek.
A közlemény kitért arra is, hogy a projekt lemondása ugyan mindenkinek fájdalmas, de a döntés mögött nem személyes vagy szakmaiatlan okok állnak. Leszögezték ugyanakkor, hogy a csalódottság nem vezethet személyeskedéshez, csúsztatásokhoz vagy a másik fél jó hírnevének rontásához. Éppen ezért a cég nem kíván reagálni az indulatos megnyilvánulásokra, és a továbbiakban is a résztvevők jó hírnevének megőrzésére törekszik, miközben sok sikert kíván a film elkészüléséhez.
A gyártócég álláspontjára Molnár Áron, a társulat egyik tagja is reagált. Azt írta, nem tudták a szövegét egy darabnak, amit három éve játszanak. Hozzátette: a Loupe Színházi Társulás történetében is és a közéletben is mindig a legméltatlanabb, leglehetetlenebbnek tűnő történetekből álltak fel és hoztak létre valamit, amit előttük senki. Mint fogalmazott, most is pontosan ezt fogják csinálni, mert amíg mások ujjal mutogatnak, felelősséget hárítanak, gyáván megfutamodnak, hazudnak, ők dolgoznak. Hozzátette: mindig a tettek beszélnek, ezért tartják indifferensnek, hogy ki volt az, aki hátba szúrta őket.
