Holoda Attila: Felejtsük már el, hogy az energia olcsó lesz!
Magyarország energiaellátásában nem az a legfontosabb kérdés, hogy mindent képesek vagyunk-e magunknak megtermelni, hanem az, hogy legyen választási lehetőségünk, amikor egy beszállítóval vagy szállítási útvonallal probléma adódik – mondta Holoda Attila energetikai szakértő a Hetényi Körben tartott előadásában. Ehhez vezetékekre, megfelelő kereskedelmi megállapodásokra és működőképes hazai infrastruktúrára egyaránt szükség van. Az előadásában végigvette, miként jutnak el a nemzetközi energiapiac zavarai a magyar fogyasztókig, és hol azonosíthatók azok a hazai problémák, amelyek kezelését már nem lehet sokáig halogatni.
A szakértő a földgázárak alakulásával érzékeltette az energiapiac megváltozását. Emlékeztetett: 2019-ben megawattóránként 20 euró alatt mozgott a gáz ára, ez az orosz–ukrán háború hatására 2022 augusztusában elérte a 235 eurót. Ehhez képest 2025-ben nagyjából 36 euró körül alakult az átlagár – vagyis a válság csúcsához képest jelentős volt a visszaesés, ám a korábbi árszint már nem állt helyre. „Felejtsük már el, hogy az energia olcsó lesz!” – fogalmazott Holoda, aki szerint a növekvő energiaigény kielégítése egyre nehezebb, a különböző politikai beavatkozások pedig folyamatosan tovább bonyolítják a helyzetet.
A távoli szállítási zavarokat sem lehet figyelmen kívül hagyni. Így például a Hormuzi-szoros lezárása miatt az ázsiai vásárlók nem jutnak hozzá a megszokott energiamennyiséghez, más piacokon keresnek forrást, vagyis versenyezni kezdenek az európai vevőkkel.
Holoda leszögezte: Magyarország földgázellátása hosszú távon is importra szorul. Az ismertetett számok alapján az éves magyar gázfogyasztás nagyjából 8,3–8,5 milliárd köbméter, miközben a hazai kitermelés 1,7–1,8 milliárd köbméter körül alakul. Szerinte a fizikai kapcsolatokkal jóval kedvezőbb a helyzet, hiszen Szlovénia kivételével minden szomszédos országgal van vezetékes gázösszeköttetésünk. Úgy számol, hogy még a szerbiai és az ukrajnai irány nélkül is körülbelül 13,5 milliárd köbméteres éves beszállítási kapacitás áll rendelkezésre.
A szakértő vitatja azt az állítást, miszerint a magyar finomítók kizárólag orosz Ural típusú kőolaj feldolgozására képesek. Igaz, hogy erre a típusra optimalizálták a működésüket, ugyanakkor más típusú olajat is képesek feldolgozni. Az Adria-vezeték kapacitását is elegendőnek tartja: mint mondta, a százhalombattai és a pozsonyi finomító számára a hazai kitermelés figyelembevételével évi 11–12 millió tonna körüli behozatalra van szükség, ezt pedig a vezeték képes továbbítani.
Holoda bírálta a rezsicsökkentést is, álláspontja szerint a hatóságilag alacsonyan tartott ár nem tünteti el az energiatermelés, a szállítás és a hálózat fenntartásának költségét, amit valakinek a végén muszáj megfizetnie.
A szakértő korábban arról is beszélt, hogy meddig zárhatók ki az európai piacról az oroszok. Szerinte ez egyértelműen politikai döntés, és az orosz–ukrán háború lezárása után újra kell építeni az üzleti kapcsolatokat Moszkvával. Azt nem tartja valószínűnek, hogy visszaálljon a háború előtti 40 százalékos orosz részarány az uniós piac ellátásában, még a 30 százalék is bizonytalan, ám teljesen nem fog kiszorulni erről a piacról Oroszország – jósolta.
