Szigorítanák a drága gyógyszerek egyedi támogatását
Társadalmi vitára bocsátottak egy 36 oldalas törvénytervezetet, amely korlátozná a különösen drága gyógyszerek egyedi méltányossági támogatását. A javaslat célja, hogy ne lehessen akár százmilliókat is kifizetni olyan kezelésekre, amelyek hatásosságáról még kevés a megbízható bizonyíték.
A tervezet szerint a jövőben a gyártóknak igazolniuk kellene, hogy a gyógyszerük konkrétan mennyit segít a betegeken, és ehhez képest indokolt-e az ára. A javaslat évi közel 92 millió, a teljes kezelésre számítva pedig mintegy 459 millió forintban maximálná az egyedi támogatást, másrészt jelentős árengedményekre ösztönözné a gyártókat, továbbá bizonyos esetekben a kórházaktól is elvárna pénzügyi kötelezettségvállalást. Mindez azt jelentené, hogy a betegek gyógyszerhez jutása nemcsak a kezelés szükségességétől, hanem annak árától és az adott intézmény anyagi lehetőségeitől is függne.
Egyedi méltányossági eljárásban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) külön kérelemre olyan gyógyszeres kezeléseket is finanszíroz, amelyek még nem kerültek be a társadalombiztosítás által támogatott készítmények körébe – ilyenkor a ritka betegségek, a daganatos kórképek, illetve más súlyos állapotok kezelésére szolgáló, kifejezetten drága készítmények finanszírozásáról döntenek.
A törvénytervezet korlátozná az egyedi méltányossággal finanszírozott gyógyszeres kezelésekre fordítható közpénz összegét. Egy beteg terápiájára évente az egy főre jutó GDP tízszeresénél, a kezelés teljes időtartama alatt pedig annak ötvenszeresénél kevesebbet lehetne társadalombiztosítási támogatásként kifizetni. Mivel a jogszabály nem konkrét összegeket rögzítene, a határok a GDP változásával mindig módosulnának.
Egy szakértő szkeptikusan fogalmazott, jóslata szerint a jövőben a döntéseknél valójában egyetlen szempontot vesznek majd figyelembe: a készítmény árát. A kormány mindenesetre azzal számol, hogy az állami finanszírozás korlátozása a gyógyszergyártókat alacsonyabb árak kialakítására ösztönözné. A meghatározott értékhatárokat elérő terápiák egyedi támogatására egyébként akkor sem lenne mód, ha a kezelés szakmailag indokolt, és a beteg számára nem létezik megfelelő alternatíva.
A tervezet szerint meghatározott esetekben a kezelő intézmény vezetőjének vagy gazdasági vezetőjének előre nyilatkoznia kellene arról, hogy az intézmény szükség esetén biztosítja a jóváhagyott gyógyszertámogatás tíz százalékának megfelelő összeget. A kórházaknak ténylegesen akkor kellene fizetniük, ha a NEAK az egyedi méltányossági gyógyszertámogatásokra az év adott időpontjáig már többet költött volna, mint amennyit addigra terveztek.
A tervezet szerint módosítanák a gyógyszerek rendszeres társadalombiztosítási befogadásának szabályait is – ennek nyomán a betegek hamarabb juthatnának hozzá egyes új vagy eddig nem támogatott gyógyszerekhez, sőt bizonyos készítmények árát már azelőtt átvállalhatná az egészségbiztosító, hogy véglegesen bekerülnének a támogatott gyógyszerek közé.
Az egyedi méltányossági gyógyszerkérelmek elbírálási rendszerét 2024 elején változtatta meg váratlanul a kormány. Azelőtt kizárólag az egészségbiztosító bírálta el a tb által nem támogatott, egyedi méltányossági gyógyszerkérelmeket, két éve pedig a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért (BSLA) alapítványba szervezték ki a feladatot. A BSLA létrejöttét és működését rengeteg kritika érte, elsősorban az ügyintézés lassúsága és a döntések átláthatatlansága miatt. A hivatalba lépő Tisza-kormány szinte azonnal átalakította az orbáni rendszert, és 2026 augusztusától ismét az egészségbiztosító nyújthat teljes körűen méltányosságból támogatást a társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető gyógyszerekhez, terápiákhoz.
Az egyedi gyógyszerkérelmek új szabályozásáról az országgyűlés egészségügyi bizottságának szerdai ülésén is vitáztak. Az államtitkár azt ígérte, olcsóbbak lesznek a ritka terápiák, a Fidesz törvényi garanciát kért, de nem kapta meg.
