Megsemmisült a Mikulás egyik ereklyéje
A kelet-franciaországi Saint-Nicolas-de-Port bazilikájának plébánosa november 2-án jelentette a rendőrségen, hogy eltűnt Szent Miklós egy kisebb csont ereklyéje a főoltárról. Az ereklyét üvegvitrin védte, amelyet az elkövető betört.
A rendőrség rövid idő alatt azonosította és elfogta a tettest, aki elmondta: a vitrin betörése után ellopta a csontmaradványt, majd elégette azt.
A lotaringiai egyházközség képviselői mélységes megdöbbenésüknek adtak hangot a pusztítás miatt. Közleményükben hangsúlyozták, hogy az eset nem csupán a kulturális örökség elleni támadás, hanem a helyi történelem, a hit és a zarándokok generációinak vallásos áhítata elleni súlyos vétség is egyben.
Szent Miklós spirituális kultusza messze túlmutat Lotaringia határain, a bazilika évente zarándokok sokaságát vonzza.
Szent Miklós, a kis-ázsiai Myra püspöke a gyerekeknek december 6-án ajándékot hozó Mikulás ihletője volt. A 260–270-es években született, családja rendkívüli jómódban élt, ő azonban már gyermekkorában elfordult a világi hiúságoktól, az aszkéta élethez vonzódott, szülei halála után pedig egyházi pályára lépett. A hagyomány szerint püspöki hivatalát 52 esztendőn át viselte, miközben híre ment bőkezűségének, jóságának és igazságérzetének. Feltehetően 343. december 6-án fejezte be életét, szentté avatása után a keresztény egyház ezt a napot választotta ünnepnapjának is.
Nyugat-Európában már a középkorban megjelent a mai Mikulás-ünnep elődje, amelynek középpontjában a gyermekek álltak, akiket ezen a napon apróbb ajándékokkal leptek meg a szüleik. Magyarországra ez a szokás a XIX. század végén jutott el.
