Mesterségesen hozták létre a főváros egyik legértékesebb természetvédelmi területét
Budapest egyik legkedveltebb természetjáró helye nem természetes módon jött létre, és nem is túl régen. A XVI. kerületi Naplás-tavat eredetileg árvízvédelmi céllal hozták létre az 1970-es évek végén a Szilas-patak felduzzasztásával. Azóta a főváros legnagyobb állóvizévé és egyik legértékesebb természetvédelmi területévé vált.
Árvízvédelmi tározóból népszerű kirándulóhely
A Naplás-tó hivatalos neve Szilas-pataki árvízvédelmi tározó. Létrehozásának gyakorlati oka volt: a Szilas-patak nagyobb esőzések idején kiléphetett a medréből, és veszélyeztette a környező területeket. A tó az 1970-es évek második felében jött létre, közel 16 hektáros vízfelületével Budapest legnagyobb állóvize. Környezetével együtt 1997-ben nyilvánították védetté; a természetvédelmi oltalom összesen 166,9 hektárra terjed ki, amelybe a tó mellett a Szilas-patak egy szakasza, a környező láprétek és a Cinkotai-kiserdő is beletartozik. A tó ma is horgászhelyként működik, emellett kedvelt kirándulóhely.
Teknősök, madarak és ritka növények otthona
A Naplás-tó egyik legérdekesebb lakója a mocsári teknős, Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja; a tóban élő állomány Budapest egyik legjelentősebb mocsárteknős-populációja. A védett terület állatvilága ennél jóval gazdagabb: a nádasok, a sekélyebb vizek és az erdős részek különböző fajoknak kínálnak táplálkozó- és búvóhelyet, a több mint 200 itt felbukkanó madárfaj megfigyelése is izgalmas program lehet. Tavasszal és ősszel a vonuló madarak számára is fontos pihenőhely a tó és a környező terület. A területen több mint 400 növényfajt figyeltek meg; az Alsó-lápréten védett fajok élnek, köztük a szibériai nőszirom és a réti iszalag.
Tanösvény és kilátó is várja a látogatókat
A Naplás-tó környékét tanösvényen is bejárhatjuk: a 2012-ben kialakított útvonal 18 állomásán a tó, a Szilas-patak, a láprétek és az erdő élővilágáról, valamint az árvíz- és természetvédelemről olvashatunk. A környék másik ismert látványossága a 2021-ben átadott, 22 méter magas Naplás-tavi kilátó, ahonnan felülről láthatjuk a tavat és a környező tájat. A tó körbejárása nagyjából egyórás sétát jelent, az útvonal egyes részei azonban földúton vezetnek, ezért eső után sárosabb szakaszokra is számíthatunk. Hétvégéken a környék népszerűsége miatt a parkolóhelyek is gyorsan megtelhetnek.
Fontos tudnivalók a látogatóknak
A Naplás-tó elsősorban természetvédelmi terület és horgászvíz, fürdésre nem alkalmas, a vízbe menni tilos. Télen a befagyott tó jege szintén veszélyes lehet, ezért korcsolyázni sem szabad rajta. A tó a főváros keleti részén, Cinkota közelében található, és tömegközlekedéssel is megközelíthető, de kerékpárral és autóval is sokan érkeznek.
